Az egykori egyetemi tantermek fölé védõépületet emeltek, amely egyben az ország elsõ egyetemét bemutató kiállításnak is helyszínt biztosít. Az 1367-ben alapított és Zrínyi Miklós téli hadjárata idején, 1664-ben lerombolt középkori egyetem feltárása 1985-ben kezdõdött.

Doncsev András, az Emberi Erõforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a keddi átadón hangsúlyozta: az egyetem talpkövei arra intik az utókort, hogy az építkezést szellemi és lelki értelemben is folytatni kell, hogy a magyarság történelmére és kultúrájára büszke, a jövõ iránt józan reményeket tápláló közösséggé váljon. Rombolni lehet vaktában, ösztönösen, a céltalan haladás nevében is, de építeni csak tudatosan, fegyelmezetten, tervszerûen, értékek és helyes arányok szerint lehet; éppen úgy, ahogy az elmúlt években is tettük. Ezt a munkát a jövõben is folytatni szeretnénk − mondta az államtitkár.


Páva Zsolt (Fidesz), Pécs polgármestere úgy fogalmazott, hogy a város egy újabb, a múlt emlékeit hûen közvetítõ beruházással gazdagodott a középkori egyetem rekonstrukciójával. Rámutatott: Pécs identitása a késõ római ókeresztény emlékeken, az elsõ egyetemen és Zsolnay Vilmos életmûvén alapszik. Reményét fejezte ki, hogy a létesítmény komoly érdeklõdést vált ki a hazai és külföldi turisták körében amellett, hogy a körülötte kialakított közpark és sétány a pécsiek pihenését szolgálja.

Az 1367-ben alapított és Zrínyi Miklós téli hadjárata idején, 1664-ben lerombolt középkori egyetem feltárását 1967-ben kezdték el, ekkor kerültek elõ az elsõ magyar egyetem várfalhoz tapadó román kori maradványai a székesegyház mögött. A kutatók román kori falmaradványokat, oszlop- és szobortöredékeket, valamint egyebek mellett gótikus és reneszánsz emlékeket, faragványokat találtak, az Aranyos Mária-kápolnában pedig felfedezték az intézmény fenntartójának, Koppenbachi Vilmos pécsi püspöknek a síremlékét. Bár a feltárást követõen hozzáláttak az épület helyreállításához is, a munka a 2000-es évek elején megrekedt pénzhiány miatt; a szükséges forrást a nemzeti vagyonkezelõnek 2011-ben sikerült biztosítania.


Az épület egy nagyterembõl és kisebb termekbõl áll. A megvalósult rekonstrukció során az egykori tantermek fölé védõépületet emeltek, amely a késõbbiekben kiállításnak is helyet ad. A tárlat elõkészítése jelenleg is zajlik, összeállítása õszre fejezõdik be – közölte Márta István, az üzemeltetõ Zsolnay Örökségkezelõ Nonprofit Kft. ügyvezetõje.

A tárlat összefogja és bemutatja a késõ középkori Pécset, a pécsi püspökvár történetét, Magyarország elsõ egyetemének történeti dokumentumait, az egyetemi életet, az oktatás folyamatát, valamint betekintést enged a török kori Pécs egy szeletébe is. Az Aranyos Mária-kápolnában Vilmos püspök síremlékének maradványait állítják ki, továbbá képernyõk, makettek, az épület rekonstrukciójának panorámája, kõfaragványok, tablók, valamint számítógépes terminál segíti majd a látogatót az értelmezésben.



Magyarország elsõ egyeteme, a pécsi studium generale alapítólevelét V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jén írta alá. Különlegességnek számított, hogy nem királyi székhelyen hívták életre az intézményt; ennek oka az volt, hogy a pécsi püspök, Koppenbachi Vilmos vállalta annak fenntartását, s ily módon elnyerte Nagy Lajos király támogatását. A középkori egyetemen római kánonjogot és filozófiát tanítottak, a teológiai fakultást V. Orbán pápa nem engedélyezte. Magyarország elsõ egyeteme péntektõl látogatható csoportosan.