Egy átlagos élet során körülbelül 15 tonnányi táplálékot fogyaszt el egy ember, nem nehéz belátni, hogy ez alapvetõ hatással van a szervezetére. Különösen fontos a helyes táplálkozás a fejlõdés korai szakaszában. Ezt egyre több tudományos vizsgálat támasztja alá, így világszerte nagy kampányok indultak ennek tudatosítására, az elsõ 1000 nap fontosságát hangsúlyozva.
Amit már gyerekkorban nagyon el lehet rontani

A fogantatástól számított elsõ 1000 nap egészségvesztesége nem vagy csak alig nyerhetõ vissza késõbb. Erre mondott példákat Takács István endokrinológus, a Magyar Primer Prevenció Orvos Egyesület elnöke a hazai kampányt bemutató sajtótájékoztatón kedden:

– a felnõttkori, 1-es típusú cukorbetegség kockázata sokkal nagyobb, ha az elsõ életévekben nem megfelelõ a gyermek D-vitamin-szintje;

– ha a születési súly nagyon alacsony vagy nagyon magas, akkor a 2-es típusú cukorbetegség kockázata nõ;

– a zsírsejtek száma gyermekkorban alakul ki, így az elhízásra való hajlam gyökerei is kisgyerekkorban erednek;

– a várandós anya és a kisgyermek nem megfelelõ táplálkozása növeli a felnõttkori magas vérnyomás és érelmeszesedés kockázatát.
A jó génkészlet nem elég

Mi a helyzet a genetikai háttérrel, mennyire adnak jó alapot egy gyereknek? Az utóbbi évek egyik nagy felismerése, hogy a környezet legalább ennyire fontos, sõt a környezet visszahat a génekre (epigenetika), és ez a hatás ráadásul tovább is örökíthetõ. Vagyis ha valaki az életmódjával „elszennyezi” a saját génállományát, akkor az utódja már ezzel a hátránnyal indulhat. A szakember szerint az epigenetika lehet az egyik fõ felelõs azért, hogy az elmúlt évtizedben az autizmus, a hiperaktivitás szindróma, a Crohn-betegség, illetve az allergiás kórképek gyakorisága jelentõs mértékben megnõtt.

„A következõ évek arról fognak szólni, hogyan hat a táplálkozás a génekre” – mondta Veres Gábor gasztroenterológus, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke. Evolúciós példának a méhkirálynõt említette, amely genetikailag megegyezik a dolgozókkal, ám mivel más táplálékot (méhpempõt) kap, teljesen más lesz a fejlõdése.

Nádor Csaba újszülöttgyógyász, a Neonatológia Tanács titkára az anyatej fontosságát hangsúlyozta. Hat hónapos korig lehetõleg csak anyatejet fogyasszon a baba, „nincs vizecske és teácska sem”. Hat hónapos kor után is menjen tovább az anyatej (ha erre van mód), de ekkor már fontos a hozzátáplálás is. „Az anyatej az elsõ védõoltás, a tápanyagok mellett tele van mindenféle értékes anyaggal. Az anyatejes gyerekeknek nagyobb az esélyük arra, hogy egészségesebb felnõttek legyenek” – mondta a szakember.
A leggyakoribb táplálkozási hibák

A gyerek egyéves koráig elég fegyelmezettek a szülõk, betartják az orvosi, védõnõi tanácsokat, de aztán van egy éles határvonal – mondta Király Balázs házi gyermekorvos. Egyéves kor után sok családban már azt eszi a gyerek, amit a szülõk is, holott más a gyerekek tápanyag- és vitaminigénye, hiszen 1–3 éves kora között hihetetlen fejlõdésen megy át. Az immunrendszer például 1–3 éves kor között fejlõdik a legintenzívebben. A leggyakoribb hibák:

– rengeteg szénhidrátot esznek a gyerekek, „bõdületesen magas a cukorfogyasztás”; sokszor egészségesnek álcázott termékekben is;

– jellemzõen alacsony a vasbevitel, a gyerekek többsége vaspótlásra szorul a hagyományos táplálkozás mellett;

– nem megfelelõ a D-vitamin-bevitel, amellyel kapcsolatban az utóbbi években jelentõsen változtak az ajánlások; az anyatej rendkívül kevés D-vitamint tartalmaz, ezért a csecsemõknél a D-vitamin-pótlás nagyon fontos;

– ingatag lábakon áll a kalcium-foszfor anyagcsere is, a kalciumbevitel kevés, a foszfor sok;

– nagyon fontos a cink, amely alapvetõ szerepet játszik az immunrendszer mûködésében, a gyerekek cinkfogyasztási szintje jellemzõen nagyon alacsony.

A gyerekek egészséges életmódjára való odafigyelés befektetés a jövõbe. Az a gyerek, aki most hisztizik a kevés édesség miatt, késõbb még hálás lesz a szüleinek. Az Elsõ 1000 nap elnevezésû kampány itthon az elso1000nap.hu honlapon érhetõ el. A gyerekorvosok célja, hogy a késõbbi egészség szempontjából meghatározó idõszakban – a fogantatástól nagyjából kétéves korig – hiteles információkat nyújtsanak a szülõknek a gyerekek helyes életmódjáról, fõként a táplálkozásról.