A titok azonban nem titok többé: amerikai szakemberek egy most zajló tudományos konferencián jelentették be, hogy megfejtették az étcsokoládét övezõ rejtélyt.

A Louisianai Egyetem szakemberei az Amerikai Kémiai Társaság most zajló ülésén ismertették, hogy mi áll a magas kakaótartalmú étcsokoládé szívvédõ hatásának hátterében: eredményeik szerint az emésztõrendszer bizonyos baktériumai elõször „felfalják” a csokoládé összetevõit, majd olyan gyulladásgátló vegyületekké alakítják (erjesztik) azokat, amelyek jótékonyan hatnak a szívre.
A kakaóból a jó bélbaktériumok gyulladásgátló vegyületet termelnek

A bélrendszerben élõ baktériumok lehetnek „jó” baktériumok, és lehetnek „rosszak”. A „jó” baktériumoknak, mint például a bifidobaktériumoknak a csokoládé igazi lakoma, így azonnal elkezdik feldolgozni azt, eközben pedig gyulladásgátló hatású vegyületeket termelnek. Ezek a vegyületek ezután felszívódnak a szervezetben, így akadályozzák a szív- és érrendszer szöveteinek gyulladásos folyamatait, ami hosszú távon a stroke kockázatát is csökkenti – mondta el a kutatás vezetõje. Hozzátette, hogy kutatásuk az elsõ olyan vizsgálat, amely az étcsokoládénak az emésztõrendszerben élõ különféle baktériumokra gyakorolt hatását elemzi.

A kutatók vizsgálatuk során átalakított kémcsövekbõl álló „tápcsatornán” modellezték az emberi emésztõrendszert. Az így létrehozott mesterséges bélcsatorna-utánzaton háromféle kakaóport küldtek keresztül, majd a nem emészthetõ anyagokat anaerob erjesztésnek vetették alá. A magas kakaótartalmú csokoládé szerves részét képezõ kakaópor olyan antioxidáns hatású polifenolokat (pl. katekint vagy epikatekint) és kis mennyiségben étkezési rostokat tartalmaz, amelyek nehezen emészthetõek és rosszul szívódnak fel, azonban a bélcsatornába jutva a jótékony mikrobák azonnal kezelésbe veszik ezeket: a rostokat fermentálják, a nagy polifenol-polimereket pedig könnyebben felszívódó, gyulladáscsökkentõ hatást kifejtõ kisebb molekulákra bontják.
Prebiotikumokkal kombinálva még erõsebb a hatás

A kutatás vezetõje elmondta, hogy a kakaóban lévõ rostokat prebiotikumokkal kombinálva különösen jó hatás érhetõ el, mert utóbbiak segítenek a polifenolok gyulladásgátló vegyületekké történõ átalakításában.

A prebiotikumok olyan szénhidrátféleségek, amelyek különbözõ élelmiszerekben (pl. teljes kiõrlésû lisztben, babban, borsóban, fokhagymában stb.) fordulnak elõ, és bár az emberi szervezet nem képes megemészteni õket, de a „jó” bélbaktériumok számára kiváló tápanyagot jelentenek. A felsoroltakon kívül kiváló prebiotikum-források a gyökérzöldségek, a hagymafélék, a banán, az articsóka, a spárga, az olajos magvak és a zabpehely is.

A prebiotikumok emésztésekor a jótékony hatású bélbaktériumok szaporodásnak indulnak, és ellensúlyozzák a gyomor- és bélproblémákat okozó nemkívánatos baktériumok tevékenységét. Ha pedig a magas kakaótartalmú csokoládét szilárd gyümölcsök (például banán) fogyasztásával egészítjük ki, minden eddiginél pozitívabb hatás érhetõ el, ami új irányvonalat jelölhet ki a csokoládéipar számára – hangzott el az elõadásban. Egy korábbi kutatás egyébként elõnyösnek találta a csoki almával való együtt fogyasztását is, a pozitív kölcsönhatások miatt ugyanis erõteljesebb a vérrögképzõdést gátló hatásuk.

A csokoládé egyébként a kutatóorvosok és kémikusok egyik kedvelt vizsgálati területe. Az elmúlt években többek között kiderült, hogy flavonoid tartalmát tekintve a nagy kakótartalmú csokoládék egészségesebbek egyes gyümölcsöknél, valamint hogy a stroke és infarktus megelõzésében, a férfiak és a nõk esetében is segít az étcsoki. Sõt, egy kutatás a csokoládét a köhögés csillapításában is elõnyösnek találta.

Míg a probiotikumokkal jó baktériumokat vihetünk a szervezetünkbe, a prebiotikumok olyan természetes élelmiszer-összetevõk, amelyek a vastagbélbe jutva elõsegítik a már a bélben lévõ hasznos baktériumok szaporodását. Probiotikumokat elsõsorban az erjesztett ételek tartalmaznak, például a joghurt vagy a savanyú káposzta.

Az étcsokoládé gyógyító hatása

A fekete csokoládé újabb gyógyhatását mutatta ki egy nemzetközi tanulmány: a szívelégtelenség kezelését is segíti a kedvelt édesség. Az étcsokoládé a legõsibb gyógyszerek közé tartozik, és az utóbbi években kiterjedt vizsgálatok megerõsítették vérnyomáscsökkentõ hatását idõsebb felnõtteken és köhögés elleni tulajdonságát gyermekeken is.

Andreas J. Flammer svájci kutató vezette azt a 15-tagú nemzetközi munkacsoportot, amelyik a keringési elégtelenségben szenvedõ betegek gyógyítására használta a fekete csokoládét. A tanulmányt az European Heart Journal közölte.

A kardiológiai rendkívüli fejlõdése miatt mind több a szívelégtelenség esetek száma. A régebbi gyógyítási módszerek mellett sok heveny szívinfarktus miatt ellátásra szoruló beteg a szívroham korai szakában meghalt. Ma ezeket általában sikerül megmenteni, de a szívizom ereje, teljesítménye csökken és gyakran keringési elégtelenség alakul ki.

A kutatók húsz önként jelentkezõ beteget vizsgáltak. Ezek enyhe szívelégtelenségben szenvedtek és a jelenlegi optimális gyógyszerelésben részesültek. A megfigyelési idõ során véletlenszerû elrendezésben a csoport egyik fele kezdetben napi négy dekagramm 70 százalékos töménységû étcsokoládét evett, a másik csoport ugyanolyan súlyú és megkülönbözhetetlen külsejû, ugyanolyan édes "álcsoki" szeletet kapott, amelyben semmi nem volt a kakaóbab biológiailag kedvezõ flavanol anyagaiból.

Ez volt a rövid vizsgálat, majd következett az egyhónapos tanulmány, amelynek során a résztvevõk a csokoládéból vagy az álcsokoládéból naponta két szeletet ettek meg, ez napi nyolc gramm csokoládénak felelt meg. A valódi csokoládét és az azonos küllemû kontrollszeleteket a világ legnagyobb élelmiszeripari csoportja a vizsgálathoz külön készítette.

A vizsgálók mérték az ütõerek tágulékonyságát és a vér alvadékonyságát, mind a rövid idejû csokievés után két órával, mind az egyhavi csokoládézás végén. Az értágulat mindkét esetben igen kifejezetten jelentkezett az igazi csokoládé bevétele után, míg a csokoládé flavonol hatóanyagainak hiányában semmi ilyen nem észleltek.

A vérlemezkék összetapadó képessége jelentõsen csökkent, ami szintén igen kedvezõ gyógyszerhatást jelent. A kutatók kiemelik, hogy a hatás az egy hónapig tartó csokievés idején akár 12 órás szünet esetén is megmaradt. A csokoládé keringési elégtelenségben kiváló gyógyszernek bizonyult.