– 2003-ban törvény született a magyar gyorsforgalmi utak hálózatáról. E szerint 2015-ig egészen a román határig elkészül az M4 autópálya (és folytatásaként az M8), ahol (a már épülõ) A3 Transilvania (Észak-Erdélyi) autópályával fogják összekötni.

Csakhogy 2007. január 1. óta alapjaiban változott meg térségünk közlekedési helyzete Románia és Bulgária EU-ba lépése miatt – magyarázza Kincses László, az M4-est Biharnak Egyesület elnöke.

Ártánd helyett

– 2005-ben a Püspökladánytól a határig tartó szakasz nyomvonalát elkészítették és benyújtották a Környezetvédelmi Fõhatósághoz.

De valamilyen információs hiba történhetett: éveken keresztül nem rögzítették a román féllel, hol is lesz a csatlakozás?

A románok Borsról (Ártánd) beszéltek, mi oda terveztünk, aztán õk máshogy gondolták és Nagykerekihez tervezték a csatlakozást.

Csak 2008. januárban jelölték ki közösen a határmetszéspontot, utóbbi településnél. Mi évekkel el vagyunk késve, õk viszont nagyon jól állnak az õ részükkel, ezért kényszerpályára kerültünk.

A nyomvonal északi és déli változata között 10-12 km a különbség, ez a szakasz okoz most gondot a döntéshozóknak.

Miért gondolták át a tervüket a románok? Az A3-as (Észak-erdélyi) autópálya eredetileg a mostani, E60-as jelû, Királyhágón átmenõ, kanyargós hegyi út mentén (a Sebes-Körös völgyében) haladt volna.

Csakhogy úgy döntöttek, 15-20 km-rel északabbra tolják, nagyjából a Berettyó völgyét követve, így sokkal kevesebb alagutat kell fúrni a hegyeken át és közelebb lesz elzártabb nagyvárosokhoz is (Zilah, Nagybánya-Szatmárnémeti). Idõközben már épül a Nagyváradot délrõl és nyugatról elkerülõ szakasz is, mely északon Kügypusztánál csatlakozik az A3 autópályába – a határtól négy kilométerre (Nagykereki magasságában).

A legrövidebb úton

– A nagykereki autópálya-csatlakozás csak az északi iránynak alkalmasabb, nyugatról kelet felé haladva Berettyóújfalunál szlalompálya jellegû kanyarkombinációval lehetne csatlakoztatni az M4 autópályát az eddigi nyomvonaltervhez.

Csakhogy ezen kívül is több komoly gond van vele. Egyik, hogy ha Ladánytól Nagykerekiig az eddig javasolt utat építenék, akkor az csak 3-4 kistelepülésnek lesz jó, de másfél tucatnyi Dél-bihari település 28 ezer lakójának nem (a térképen A jelû szakasz).

Éppen arra törekszünk, hogy minél többen kerülhessenek autópálya-közelbe, hiszen így lehetne azokat a falvakat a gazdasági vérkeringésbe bekapcsolni; jól tudjuk, milyen fontos ez, fõleg ilyen szegény területen – mondta a civil szervezet elnöke.

A másik probléma Nagyvárad helyzetébõl adódik. Ez a város hihetetlen fejlõdésen ment át az utóbbi idõben, hatalmas GDP potenciálja és érdekérvényesítõ képessége van. Környezetében óriási logisztikai bázisok alakultak ki, ahol naponta kamionok százait rakodják meg áruval, aztán irány Nyugat-Európa!

Mégpedig a legrövidebb úton, vagyis Ártánd, aztán a 42-esen Berettyóújfalu felé. Nem akarnak gazdaságtalan többlet utat tenni fel Kügypusztához, hogy az M4-es autópályán Berettyóújfalu felé haladhassanak.

(Egy kamionosnak, aki rossz, kanyargós hegyi utakhoz szokott, a 42-es út tökéletesen megfelel.) Ha Nagykerekihez építenék az M4 autópályát, akkor nem lehet tehermentesíteni a 42-es fõutat, ugyanakkora marad a kamionforgalma!

Kelet vagy Nyugat?
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy jelentõs dilemmát okoz az M35 nyomvonal is. Az (A1-es jelû) nyomvonalterv Derecskét nyugatról kerülné meg. Nagyon értékes (30-40 aranykoronás) termõföldeken halad keresztül és azért, hogy a Berettyóújfalu észak-keleti szegletében lévõ mûemlék Herpály templomot kellõ messzeségben elkerülje (ezzel megspórolva az évekig elhúzódó kötelezõ ásatásokat), a várostól 5-7 km-re, annak ipari parkjától távol csatlakozhatna az M4-esbe.

– Mi, civilek a Derecskét keletrõl elkerülõ utat (A2-es terv) támogatjuk, és – tudomásunk szerint – a zöldek kivételével mindenki más is: több környékbeli önkormányzat, lakosok, az „autópálya szakma”, stb.

Ez az út a mezõgazdaság szempontjából értéktelenebb legelõs, mocsaras területen megy át, egyenesebb, rövidebb és szinte közvetlenül Berettyóújfalu mellett csatlakozhatna az M4-esbe. Így már „irányban állna” a határhoz vivõ nyomvonalon.

E terv megvalósítását nehezíti, hogy Derecskétõl keletre természetvédelmi területek találhatók. Csakhogy, sajnos, akármerre vezessük is az utat, mindenképpen át kell mennie ilyen területeken. Javaslatunk egy olyan útvonal, amely a lehetõ legkisebb mértékben érinti a védett területeket. Berettyóújfalutól délre,

Mezõpeterd felé, a 42-es út mentén haladna és a Biharkeresztest elkerülõ szakasz 58. km után elágazva tartana Nagykerekinek. Ez lenne a legrövidebb út a határhoz és így kapcsolhatnánk be a legtöbb települést (a térképen zölddel jelölve) – tette hozzá Kincses László.