2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Módosult a szabályozás: kötelezõvé tették az utánkövetéstForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-03-26 19:30:14
Az új Ptk. szerint örökbefogadás esetében is hat hétig meggondolhatja magát a vér szerinti anya. Az gyerekre váró szülõk közül többen attól félnek, hogy megszeretik a picit és elveszik tõlük, de zsarolástól is tartanak.

Változnak az örökbefogadás szabályai, többek között a korábbi 18 éves korhatár helyett csak a 25. életévét betöltött cselekvõképes személy lehet örökbefogadó. Az is újdonság, hogy a jövõben az anya lehetõséget kap arra, hogy a gyerek hathetes koráig visszavonhassa hozzájáruló nyilatkozatát.

A március 15-étõl, az új Polgári törvénykönyvvel (Ptk.) életbe lépett változásokról Bogár Zsuzsanna pszichológus, az Ágacska Alapítvány elnöke elmondta, a hat héten belüli visszalépés lehetõségével eddig csak titkos örökbe adás esetén élhetett a vér szerinti, gyermekérõl lemondó anya. Mostantól ez kiterjed a nyílt örökbe adásokra is, vagyis, amikor az örökbefogadó és az örökbe adó ismeri egymást.

A leendõ szülõknek – egyébként kötelezõ – huszonegy órás felkészítõ tréningeket szervezõ alapítvány vezetõje szerint a változás nem rossz, hiszen a szülés után hetek krízis idõszak a gyermeket szülõ anyának, aki elõfordulhat, hogy még meggondolja magát. Ha valaki hat hét után sem akarja megtartani a gyermeket, akkor az biztosabb, tisztább döntésnek számít, mintha mindjárt a szülés után határoznia kell. Ha valaki mégis akarja a babáját, az jobb, ha a gondolkodási idõ alatt derül ki, mintsem, hogy utóbb valamilyen úton-módon a vér szerinti szülõ felvegye a kapcsolatot az örökbefogadókkal – tette hozzá.

Bogár Zsuzsanna szerint a legnehezebb az egészben az, hogy az örökbefogadó szülõknek ezen hat hét alatt várakozni kényszerülnek, és nem lehetnek biztosak benne, hogy övék lesz a gyerek. Nagyon nehéz ekkor azt mondani nekik, hogy másfél hónapig próbáljanak meg ne úgy kötõdni a babához, mintha már õk lennének a szülei, miközben az a vágyuk, hogy végre kötõdhessenek, és boldog családként élhessenek a gyermekkel. Erre a helyzetre nem lehet felkészülni és felkészíteni senkit. Ez a kockázat benne van az örökbefogadásban, mindenki eldöntheti, érzi-e magát olyan erõsnek, hogy ezt fel tudja-e vállalni. Azok, akiknek a válasza nem, újszülött helyett esetleg örökbe fogadhatnak nagyobbacska gyermeket is – fogalmazott

Az örökbefogadók azonban a bizonytalanságon kívül attól is félnek, hogy megzsarolják õket. Nyílt örökbefogadáskor ugyanis mindenki ismer mindenkit, és a szülõanya nyugodtan elõállhat azzal, hogy visszavonja a lemondását, ha az örökbefogadók nem adnak neki bizonyos összeget. Bogár Zsuzsanna szerint az ilyen esetek nem kivédhetõek, mindig vannak, akik meg akarják kerülni a jogszabályokat.

Nehéz helyzetek

Mórucz Lajosné, a Gólyahír Egyesület elnöke szerint a hathetes gondolkodási idõ biztosítása senkinek nem jó, mert a gyerek érdeke, minél hamarabb kialakulhassanak a kötõdései azzal a személlyel, aki fel fogja nevelni. Az örökbefogadók a határidõ lejártáig nem merik úgy szeretni az újszülöttet – akit már a várakozás ideje alatt is ki lehet helyezni hozzájuk – mint a gyermeküket. Az különösen iszonyú helyzetekhez vezethet, ha a családban már él kiskorú gyermek, aki a vér szerinti anya visszakozása esetén nem értheti, miért viszik el tõlük a testvérének gondolt babát. A nagyobb gyerek ezek után esetleg azt hiheti, hogy õt is bármikor elvihetik, aminek ellenkezõjét elég nehéz elmagyarázni.

Ezen kívül Mórucz Lajosné, valamint Budavári Zita, a Bölcsõ Alapítvány elnöke is hangsúlyozta, azok a gyermekükrõl lemondó szülõk, akikkel õk beszéltek, mindannyian azt mondták, semmi szükségük a gyerek sorsának hathetes lebegtetésére a szülés után.

Kecskés Péter, az Emberi Erõforrások Minisztériuma gyermekvédelmi és gyámügyi fõosztályának vezetõje azt hangsúlyozta, hogy az úgynevezett hathetes szabályozás nem unikum, a külföldön már mûködõképesnek bizonyult rendszert Magyarország európai uniós kötelezettsége alapján vezette be. Hozzátette: összesen nagyjából évi 180 nyílt örökbefogadás van Magyarországon, ami lényegesen kevesebb a titkos örökbefogadások számánál. Utóbbiak esetében korábban is létezett a hathetes gondolkodási idõ, és a több száz esetbõl csak évi egy-két alkalommal fordult elõ, hogy a vér szerinti szülõ visszakozott.

Budavári Zita, a Bölcsõ Alapítvány elnöke szerint azonban óriási különbség, hogy míg a titkos örökbefogadásnál a vér szerinti szülõ nem ismeri gyermeke további sorsát, illetve az új szülõk kilétét, a nyílt örökbefogadásnál tisztában van az adatokkal. Ekkor a legátgondoltabb, legkorrektebb anyánál is elõfordulhat, hogy a családja hatására mégis visszakozik, illetve zsarolja az örökbefogadókat. Volt már olyan anya, aki legalább egy garzonlakást szeretett volna a gyerekéért cserébe. Mórucz Lajosné szerint a neten „árult” gyerekek azt mutatják, hogy az effajta felajánlásokra van fogadókészség.

Kecskés Péter szerint ugyanakkor a hathetes idõszak biztosítását úgy kell tekinteni, hogy a vér szerinti anya kap egy második esélyt gyermeke megtartására.

Utánkövetés

Ugyancsak fontos változás a Ptk-ban, hogy egy gyerek örökbe adása után kötelezõ lett az utánkövetés, ami azt jelenti, hogy az új szülõknek közvetlenül az örökbefogadás után, majd egy év múlva is találkozniuk kell szakemberrel. Az adoptálni kívánó szülõk részérõl sok volt a tiltakozás ezzel kapcsolatban, mert többen úgy értik, hogy az utánkövetés egyfajta ellenõrzés lesz. Bogár Zsuzsanna szerint azonban ez nem kontroll, hanem inkább támogatás, és a kötelezõ kettõn felül további alkalmakat is kérhetnek a családok, ha úgy érzik, segítségre van szükségük problémáik megoldásához.

Kecskés Péter szerint az utánkövetés bevezetésének oka, hogy évente 20-25 olyan eset van, amikor az örökbefogadás nem túl sikeres. Az újítástól ezen esetek számának csökkenését várják – mondta minisztériumi fõosztályvezetõ.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!