A genetikai erõforrásokhoz védelmérõl, azaz a növényekben, állatokban már meglévõ, de eddig ki nem használt tulajdonságok oltalmáról szól az úgynevezett Nagoya-egyezmény. A látszatra nagyon távoli cél térben és idõben is közel áll hozzánk, mondta a dokumentum részleteit ismertetõ Kõrösi Levente, a Vidékfejlesztési Minisztérium fõosztályvezetõ-helyettese a Kossuth Rádió Hajnal-táj címû mûsorában. Az egyezmény a biokalózkodást kívánja megszüntetni, ami azt jelenti, hogy fejlett országok multinacionális cégei a fejlõdõ világból valamilyen genetikai erõforrást – állat- vagy növényfajokat, gyógynövényeket, növényi kivonatokat, mikroorganizmusokat – sokszor jogellenesen szereznek meg, és különféle termékeket állítanak elõ belõle. A Nagoya-jegyzõkönyv célja, hogy szabályozza a hozzáférést a genetikai erõforrásokhoz, illetve leszögezze, hogy a haszonból vissza kell juttatni azokba az országokba is, ahonnan a genetikai erõforrás származik, továbbá, hogy a haszon egy részét természetvédelemre kell fordítani.

A kezdeményezést olyan esetek hívták életre, mint például az, amely egy kis indiai közösséggel történt, magyarázta Rodics Katalin, a Greenpeace kampányfelelõse. Az indiaiak egy, a fehérvérûség gyógyítására alkalmas gyógynövényt termesztettek, s ennek híre ment. Megjelent Észak-Indiában egy amerikai gyógyszergyár képviselõcsoportja, és az indiaiak mindent elmondtak nekik a gyógynövényrõl, amit csak tudtak. A kutatócsoport pár száz dollárért megvette az észak-indiai közösségtõl a gyógynövényt, s a gyógyszergyár nemzetközi szabadalommal védette le a terméket. Ettõl fogva már csak ez a cég használhatja leukémia gyógyítására. A leginkább felháborító pedig az volt a történetben – tette hozzá a Greenpeace kampányfelelõse –, hogy a cég beperelte az indiaiakat, akik még mindig gyógyítottak a növénnyel, s a pert a gyógyszergyár meg is nyerte.

De beszélhetünk Etiópia kenyérgabonájáról is, amely alapvetõ élelmiszernövényük, és kiderült róla, hogy gluténmentes – folytatta Rodics Katalin. Mivel Európában egyre többen gluténallergiások, egy cég ezt a gabonát kezdte használni a gluténmentes kenyér elõállításához. Miután a termék óriási kereskedelmi hasznot hozott, Etiópia követelte a haszonmegosztást. Megállapodás született róla, hogy Etiópia folyamatosan részesülni fog a haszonból, s a növény tulajdonjoga az etiópoknál marad.

Az egyezmény ratifikálása elsõsorban a harmadik világ országainak érdeke, ám nem véletlen, hogy Magyarország elsõ európai országként jelezte csatlakozási szándékát. Kõrösi Levente hangsúlyozta: nálunk is vannak olyan állat- és növényfajok, amelyek komoly genetikai értéket képviselnek, és Magyarország sem szeretné, ha ehhez más országok úgy férnének hozzá, hogy hatalmas haszonra tesznek szert, s mi nem részesülünk belõle vagy akár nem is tudunk róla, hogy a nálunk található genetikai erõforrások felhasználásával fejlesztettek ki egy terméket.

Az Egyesült Államok, amelynek a legtöbb tennivalója és legtöbb tartozása lenne ezen a téren, nem ratifikálta a Nagoya-egyezményt.