2018. november 12. Hétfő, Jónás.
 
Ezeket az õsi tanításokat már a tudomány is alátámasztjaForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-03-28 18:33:44
A régi bölcseknek igazuk volt, legalábbis a lélek és a test együttgyógyítása terén. A modern tudomány a gének szintjén igazolta vissza ezeket.

Aki másoknak segít, magával is jót tesz, és arra is van már bizonyíték, hogy tovább él, aki megváltoztathatatlannak fogadja el azt, amire nincs ráhatása.

 

Másoknak segíteni életben tart. Sõt, támogatja az egészség megõrzését is

A görög filozófia kétféle boldogságról beszél: a hedonizmus az élet érzéki örömeinek élvezete, a másik pedig az eudaimonia, ami a boldogságnak az a formája, amely az erényes életbõl, a jó cselekedetek gyakorlásából, valamint a magasabb rendû ideákra való törekvésbõl fakad. A görögök szerint a hedonizmus növeli az örömérzetet, és csökkenti a fájdalmat, hatása azonban átmeneti. Az emberi lét igazi célja szerintük az eudaimonia.

Az amerikai North Carolina Egyetem kutatói egy közelmúltbeli kutatásban azt vizsgálták, hogy a kétféle boldogság hogyan hat az egészségre. Azt találták, hogy bár mindkettõ növeli a boldogságszintet, az utóbbi erõteljesen támogatja az immunrendszert is. A kétféle boldogság ugyanis eltérõ génkifejezõdési programot aktivál a szervezetben.

A kutatás szerint azoknál, akiknek az öncélú élvezethajszolás jelenti a boldogság legfõbb forrását, magas a gyulladáskeltõ gének kifejezõdésének szintje, és alacsony a vírusellenes génexpresszió. Ezzel szemben azoknál, akik az élet értelmét egy magasabb cél megvalósításában látják, alacsony a gyulladásokat okozó génkifejezõdés, míg az antivirális és antitest-génexpresszió magas szintû.

 

Az akupunktúra visszaállítja a szervezet egyensúlyát

A hagyományos kínai gyógyászat szerint a testet láthatatlan energiarendszer hálózza be, és a betegségek az energiaáramlás elakadásaiból keletkeznek. Az akupunktúra segítségével azonban a test kiemelt pontjain hozzáférhetünk az energiahálóhoz, és külsõ segítséggel (tûkkel) visszaállítható a kiegyensúlyozott energiaáramlás. A nyugati orvostudomány nem hisz az energiacsatornákban, de egy, az Archives of Internal Medicine címû belgyógyászati szaklapban közölt friss tanulmány szerint az akupunktúra hatékony a migrén, valamint az ízületi gyulladás és más krónikus fájdalmak enyhítésében.

 

Ahhoz, hogy növekedjünk, szükség van a közösség támogatására

A buddhista tanítások egyik kulcseleme, hogy a boldog, kiteljesedett élethez szükség van a közösséghez való tartozásra is. Az amerikai North Carolina Egyetem és a Brigham Young Egyetem kutatása szintén alátámasztja, hogy az egészséges társas kapcsolatok, illetve a közösségi élet meghosszabbítja az életünket. A 148 tanulmány metaanalízisével – közvetve 300 ezer résztvevõ bevonásával – készült vizsgálat szerint a társas kapcsolatok hiánya jobban növeli a halálozás kockázatát, mint a mozgáshiány vagy az elhízás.

 

A tajcsi számos, öregséggel járó betegség tüneteit csökkenti

Több tanulmány is megerõsítette, hogy a mozgásmeditációnak is nevezett tajcsi számos öregkori betegségre gyógyszer. Segít többek között az ízületi gyulladás, a csontritkulás, valamint a szív- és érrendszeri panaszok kordában tartásában.
A meditáció csökkenti a stresszt, és segít a belsõ béke megteremtésében

Ismert, hogy a meditáció segít az elme lecsendesítésében, növeli a tudatosság és az éberség szintjét, és nem mellesleg jótékonyan hat testi folyamatainkra is. A modern tudomány az elmúlt években fokozatosan feltárta e hatások fizikai hátterét.

A Harvard Orvosi Egyetem kutatása szerint a meditáció hat a stressz-szintet, valamint az immunrendszert befolyásoló gének mûködésére. Amikor a Harvard Egyetem kutatói nagy stresszben élõ embereknek receptre jógát és meditációt írtak fel, néhány hét után a gyakorlatoknak sejtszintû hatásuk volt. A sejtekben javult mind a mitokondriális energiatermelés, mind az energiafelhasználás. Ismert továbbá az is, hogy a meditációs technikák sikeresek a magas vérnyomás, valamint az ismeretlen eredetû meddõségek kezelésében is.

 

Az együttérzés az értelmes élet kulcsa

A tibeti buddhista hagyománynak központi eleme a szeretetmeditáció (vagy más néven metta). Az amerikai Emory Egyetem kutatói tudományos eszközökkel támasztották alá, hogy a tibeti szeretetmeditáció rendszeres gyakorlása segít az emberi kapcsolataink megerõsítésében: jobban tudjuk mások arckifejezését kódolni, erõteljesebben érzékeljük a körülöttünk lévõ barátok, közösség erejét, támogatását, tudatosabbá válunk emberi kapcsolatainkban, valamint az életünket értékesebbnek és értelmesebbnek fogjuk találni.
Elfogadni azt, amire nincs ráhatásunk: meghosszabbítja az életet

Ugyancsak a buddhista tanítások szerint, amit nem tudunk megváltoztatni, tanuljuk meg elfogadni, és ezáltal mérsékelhetjük a szenvedésünket. Különösen igaz ez az idõsekre. Az ausztráliai Deakin Egyetem kutatása szerint azok az idõsek, akik el tudják fogadni, hogy idõvel rászorulnak mások támogatására, és csorbul a függetlenségük, tovább élnek, és boldogabbnak is vallják magukat. A tanulmány szerint az, hogy egy idõs ember mennyire tudja elfogadni a megváltoztathatatlant, kulcsfontosságú a hátralévõ évek számát tekintve.

 

A legfõbb, amire szükségünk van, az a szeretet

Minden bölcs tanítás vallja, hogy a boldog, értelmes élet alapja a szeretet. A Harvard Egyetem kutatói egy 75 éven keresztül folytatott kutatásban szintén erre jutottak. A grandiózus vizsgálat 268 férfi életútját követi, rendszeresen meginterjúvolják õket személyes fejlõdésükrõl, értékeikrõl, valamint céljaikról. Az eredmények szerint a legtöbb boldogság a szeretettel teli emberi kapcsolatokból fakad.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!