A 2009. augusztus 25-i sajtótájékoztató videóanyaga.

Petõfi Attila a péntek hajnali debreceni elfogás körülményeirõl azt mondta: az akciót, amelyben az Omega-kommandó is részt vett, alapos felderítés elõzte meg, és azért is választották a Perényi utcai szórakozóhelyeket, mert a gyanúsítottak egy helyen voltak egy idõpontban.

Az augusztus 3-ra virradóan Kislétán elkövetett támadás után figyeltek fel a rendõrök arra a csoporta, mely négy tagját azzal gyanúsítják, hogy részt vettek a tavaly júliusban kezdõdött, hat halálos áldozattal járó romagyilkosságokban.


Ezt Petõfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vezetõje mondta el kedd délelõtti, az ügy részleteirõl tartott sajtótájékoztatóján Budapesten. Hozzátette: a roppant széleskörõ elemzõmunka hozott eredményt , mely során többek között másfélmillió olyan adatot is ellenõriztek, melyet a közutakon rögzített dokumentumokból (elsõsorban kamerafelvételekbõl) nyertek.

Petõfi Attila a péntek hajnali debreceni elfogás körülményeirõl azt mondta: az akciót, amelyben az Omega-kommandó is részt vett, alapos felderítés elõzte meg, és azért is választották a Perényi utcai szórakozóhelyeket, mert a gyanúsítottak egy helyen voltak egy idõpontban. Házi István, a Országos Rendõr-fõkapitányság bûnügyi igazgatója hozzátette: más esetben a rendõrség akár tûzharcra is számíthatott volna az elfogáskor.

A rendõrök 16 helyszínen tartottak házkutatást, helyszíni szemlét, ezek során egyebek mellett hat lõfegyvert (golyóst, sörétest), Molotov-koktél elkészítéséhez szükséges kellékeket, három személygépkocsit és a romatámadások helyszínét ábrázoló térképrészleteket is lefoglaltak. a gyanúsítottaktól. Petõfi Attila közlése szerint a fegyverekkel a kaliberük alapján akár el is követhették a bûncselekményeket, valamint olyan lõszereket is találtak, amelyek a helyszínen begyûjtöttekhez hasonló. – A fegyvereket szakértõ vizsgálja, elõször megpróbáljuk személyhez, majd azután tetthelyhez kötni azokat.

A dandártábornok elmondta: a négy gyanúsított közül hárman tettek jegyzõkönyvi vallomást, melyben tagadják, hogy közül lenne a bûnesetekhez; egy fõ nem kívánt vallomást tenni. Petõfi Attila hangsúlyozta: a bûncselekményeket feltehetõen rasszista indíték motiválta, de egyértelmûen ezt még nem lehet kijelenteni. – Mi magunk is elsõsorban a gyanúsítottaktól várjuk a magyarázatot tettükre – fûzte hozzá.

Petõfi Attila a gyanúsítottak személyérõl, elõéletérõl és életmódjáról egyelõre nem kívánt részletekbe bocsátkozni. – Van közük cukrász végzettségû, volt katona, hangtechnikus, portás – tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy két személy DNS-t megtalálták a helyszínek egyikén. Újságírói kérdésre, hogy várhatók-e még elfogások, Petõfi Attila úgy felelt: „Nem tudom, hogy keresnek-e ebben az ügyben más személyt.” Szintén újságírói felvetésre, hogy a 2008. szeptember 29-ei tarnabodi támadással összefüggésben hónapok óta elõzetes letartóztatásban lévõ három férfi kapcsolatba hozható-e a most elfogott személyekkel, az NNI vezetõje azt mondta: hétfõn a három gyanúsítottat elengedték.

– A Heves Megyei Rendõr-fõkapitányság azután gyanúsította meg õket a bûncselekménnyel, hogy egyebek mellett lõpormaradványokat találtak a testfelületükön, illetve egyiküket egy tanú lefûrészelt csövû puskával látta a bûnesetet megelõzõ héten, majd nem sokkal a támadás elõtt a romák házai közelében – közölte a dandártábornok.

Azt, hogy a gyanúsítottak hozzátartozói tudtak-e, sejtettek-e bármit, még vizsgálja a rendõrség, és szükség esetén megteszi a kellõ lépéseket.

Petõfi Attila sajtótájékoztatón többször is kijelentette: arról, hogy a nyomozás pontosan hol tart, s mit vallottak eddig a terheltek, egyelõre nem tárhatja a közvélemény elé, hiszen azzal a nyomozás sikerét sodorná veszélybe. Beszámolt viszont arról, hogy milyen vonalakon igyekeztek az elkövetõk személyéhez férkõzni. 

– A sértettek szálán bizonyos, hogy nem ismerték egymást. Mindössze annyi a közös bennük, hogy roma származásúak. A bûnesetek után rendõrök tucatjai maradtak az adott településeken, gyakorlatilag együtt éltek az ott lakókkal, s szinte mindenkit megszólítottak a cél érdekében. A rendõrség körülbelül 300 bejelentést kapott, ezek feldolgozottsága, ellenõrzöttsége 80 százalékos, természetesen befejezzük. Az ügybe számos szakértõt, így hemogenetikai szakértõt, nyomszakértõt és fegyverszakértõt is bevontunk. Bár a támadások helyszínei nyomszegények voltak, azért sikerült bizonyító erejû anyagmaradványokat rögzíteni – tájékoztatott Petõfi Attila.

A dandártábornok elmondása alapján a rendõrség az összes fegyvertartási engedéllyel rendelkezõ személyt ellenõrizte, sõt az alvilág segítségét igénybe véve számos illegális fegyvertartót, fegyvercsempészeket, fegyverátalakítókat és orvvadászokat is lenyomoztak. Átvizsgálták mindazokat, akiket az elmúlt években súlyosabb erõszakos bûncselekmények miatt elítéltek vagy jelenleg folyik ellenük büntetõeljárás. Mintegy 4 millió telefonos adatot vizsgáltak át, több ezer olyan emberrel felvéve a kapcsolatot, aki a helyszínek közelében használta a készülékét. Az elemzõmunka során körülbelül másfél millió közutakon rögzített adatot is átnéztek. Mint Petõfi Attila közölte, ennek során fontos felismerésre jutottak augusztus második hetében, tulajdonképpen ez volt az a nyom, amely késõbb Debrecenbe vezette õket.

A sajtótájékoztatón arról is szó esett, hogy az FBI hazánkba látogató szakemberei ragaszkodtak a helyszínek megtekintéséhez, és ahhoz is, hogy beszéljenek a nyomozás fõ irányítóival. – Nem találtak ûrt az eljárásban, ugyanakkor mélyítették a belsõ meggyõzõdésünket – fogalmazott. Az autópályák közelében

A romák elleni támadássorozat tavaly július 21-én kezdõdött Galgagyörkön. A Nemzeti Nyomozó Iroda kilenc bûncselekményt kötött össze, melyek során nagyrészt több emberen elkövetett emberölés, valamint emberölés kísérletének gyanúja alapozódott meg. A tettesek 16 romák lakta épületre támadtak rá, 11 Molotov-koktélt használtak. Ötvenöt személy élete került veszélybe; hatan meghaltak, öten megsebesültek. A támadások éjfél és hajnali 2 óra között történtek. Hatszor hétfõ, kétszer csütörtök, egy esetben péntek hajnalban. A tetthelyek közös vonása, hogy az autópályától legfeljebb 20-30 kilométer távolságra találhatóak.