Mint az MTI-hez eljuttatott anyagban írták: a választás elõtti idõszakban több politikus és politikai szakértõ is kételyt fogalmazott meg a politikai közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban. A negatív várakozásokkal ellentétben azonban a kutatócégek jól vizsgáztak, és nemcsak az alapvetõ erõviszonyokat tudták eltalálni, hanem statisztikai szempontból is jól tudták mérni a választási végeredményt. Az Ipsos mérése és szakértõi becslése is hibahatáron belül eltalálta a végeredményt, de a Nézõpont két kutatása, és a Medián kutatása, valamint szakértõi becslése is nagyon pontosnak bizonyult - tették hozzá.

Az elemzésben a kutató cégek utolsó kiadott preferencia számait vizsgálták meg részletesen: a Tárkinál az utolsó mérésüket, az Ipsosnál és a Mediánnal az utolsó mérést és a szakértõi becslésüket, a Nézõpontnál, valamint a Századvégnél az utolsó heti mérést, valamint a választás napi telefonos kutatásokat.

A mérések pontosságát két mutatóval számolták ki. A pártonkénti átlagos hiba nagysága mellett kiszámoltak egy olyan mutatót is, amely érzékenyebb a pártonkénti becslések pontatlanságára. A választás eredményénél a határon túli levélszavazatokat nem vették figyelembe, mivel az intézetek is csak a hazai szavazókat vizsgálták felméréseikben.

A Fidesz 43,7 százalékos listás eredménye valamivel alacsonyabb lett, mint ami a kutatási adatokból várható lett volna. Gyakorlatilag minden intézet felülmérte valamennyivel a gyõztes pártot, a legpontosabbnak az Ipsosnak (46 százalék) és a Nézõpontnak (47 százalék) a választás hetében közreadott kutatása bizonyult. Az Ipsos és a Medián a korábbi választások tapasztalataira építve a szakértõi becslésében lefelé módosított a Fidesz várható eredményén, azonban ezek az értékek túlkompenzáltak, és alulbecsülték a kormánypártot. A Századvég választás heti kutatása (51 százalék) és a Tárki utolsó kutatása (51 százalék) jelentõsen túlmérte a Fideszt.

Azon több elemzõ által hangoztatott állítást pedig, mely szerint többségben vannak hazánkban a kormányváltást akarók, a választások megcáfolták - mutatott rá a gyorsjelentés.

A Kormányváltó Összefogás listájának nagyságát pontosan tudták becsülni a kutatócégek. A szakértõk és a politikusok ezen lista támogatottsága kapcsán voltak végig a leginkább szkeptikusak, pedig itt voltak a legpontosabbak a közvélemény-kutatók. A Nézõpont Intézet mindkét kutatása (28 és 27 százalék), és az Ipsos két kiadott száma (28,5 és 26 százalék) is statisztikai hibahatáron belül mérte a Kormányváltók listáját.

A gyorsjelentés szerint a Jobbik jó szereplése szintén várható volt a kutatási eredmények alapján. Az összes kutatócég jelezte, hogy az utolsó 1-2 hónapban jelentõsen tudta bõvíteni a táborát a Jobbik, a 20,7 százalékos eredmény a nem túl nagy szórású becslések középpontjában helyezkedik el. Azok az elõzetes kutatói várakozások is teljesültek, hogy a Jobbik erõsödése ellenére nem tud a Kormányváltó Összefogás elé kerülni támogatottságban - tették hozzá.

A Lehet Más a Politikát (LMP) az összes kutatóintézet a bejutás határának közelébe mérte, és az eredmények itt is igazolták a cégeket. Egyedül a Medián mérte alul (3 és 4û) a kispárt támogatottságát, minden más kutatócég bejutást várt.

A gyorsjelentés rögzíti: összességében megállapítható, hogy a közvélemény-kutatók nagyon jól vizsgáztak. Az elõrejelzések, még a sikeresnek tartott 2010-nél is pontosabbnak bizonyultak, ami jelzi, hogy továbbra is érdemes hallgatni a közvélemény-kutatásokra.