Gyõr-Moson-Sopronban mintegy százezer hektáron vetnek tavaszi növényeket; a földbe került 15 ezer hektáron a tavaszi árpa és 2500 hektáron a zab, a 40-45 ezer hektárnyi kukorica-termõterületbõl eddig 1000-1500 hektáron már elvetettek – közölte az MTI érdeklõdésére a Magyar Agrárgazdasági Kamara megyei fõ-falugazdásza.

Szabó Lajos elmondta: a 20-22 ezer hektárosra tervezett napraforgó-terület felével, a mintegy 900 hektárnyi cukorrépa 90 százalékával már végeztek a gazdák. A trendekrõl szólva megemlítette: a tavaly év eleji nedves idõjárás miatta tavaszi árpa javára teret nyert a kukorica, de idén utóbbi vetésterülete 15-20 százalékkal csökkenhet, ami azt mutatja, hogy visszaállnak a korábbi arányok.

Csongrád megyében szántó mûvelési ág alatt 252 ezer hektár területet tartanak nyilván – tájékoztatta a Csongrád Megyei Kormányhivatal munkatársa az MTI-t. Rokolya Erika elmondta: a tavaszi vetéseket még nem összesítették, de elmondható, hogy megkezdõdött a kukorica, valamint a napraforgó vetése, utóbbi hozzávetõlegesen 30 ezer hektár területen. Ezen kívül földben van a cukorrépa is, de az nem számottevõ, mindösszesen alig 1000 hektáron. Az õszi vetésekrõl szólva, az õszi búza 68 ezer hektáron, az õszi árpa 20 500 hektáron, az õszi káposztarepce 6 400 hektáron, a rozs 6 200 hektáron, míg a tritikálé 9 600 hektáron van földben Csongrád megyében.

Hajdú-Biharban mintegy 200 ezer hektáron kerülnek földbe a tavaszi vetésû növények magvai, a vetési munkák jól haladnak – közölte a kormányhivatal földmûvelésügyi igazgatója az MTI-vel kedden.

Kiss Zoltán tájékoztatása szerint a tavaszi kalászosokat – árpát és zabot -, valamint a magborsót és a mákot már a teljes területen elvetették, s megkezdõdött a földeken a zöldborsó, a kukorica és a napraforgó vetése. Ezzel egy idõben 90 ezer hektáron megkezdték az õszi kalászosok fejtrágyázását és gyomirtását is – tette hozzá.

A szakember elmondta: a száraz idõ segíti a vetési munkákat, ugyanakkor 120-130 milliméter csapadék hiányzik a földekbõl. Ahhoz, hogy meginduljon a kelés és homogén állomány alakuljon ki, szükség lenne 30-50 milliméter esõre – jegyezte meg Kiss Zoltán. Hozzátette, hogy a munkálatokkal a jó idõ miatt két héttel elõbbre vannak, mint egy átlagos esztendõben, s várhatóan azokat május 10-ig Hajdú-Bihar egész területén befejezik.

Békés megyében két héttel korábban kezdõdött a kukorica vetése. A termelõk tavaly 103 ezer hektáron termeltek kukoricát, az idei évben is hasonló lesz az elvetett terület – tájékoztatta a Békés Megyei Mezõgazdasági Termelõk és Szövetkezetek Szövetsége titkára az MTI-t.

Barabás Béla elmondta: a nagyobb termelõknél a kukorica vetése 10-14 napja elkezdõdött, a munkálatok jó ütemben haladnak, a tervezett terület negyven százalékán talajba került a vetõmag. A kukorica és a tavaszi növények vetéséhez kedvezõek a külsõ idõjárási viszonyok és megfelelõ a talaj hõmérséklete. A tavaszi növények közül a napraforgó vetése lassan befejezõdik, a tervezett több mint hetven ezer hektár termõterületnek bevetették a 80-90 százalékát. Hozzátette: zöldborsóból és konzerv növényekbõl a tervezettnél kevesebbet termelnek a gazdák, a feldolgozóipar kevesebb mennyiséget igényel.

Békésben kétszáz milliméterrel kevesebb csapadék hullott le novembertõl április elejéig – hívta fel a figyelmet Barabás Béla. Utalt arra, ha marad a csapadékhiány, az gondot okozhat a vetõmag csírázásában és az õszi kalászosok fejlõdésében. Békés megyében a gazdálkodók a tavaszi árpa és a zab vetését is elkezdték.

Zala megyében mintegy 6600 hektárnyi területen már befejezõdött a kora tavaszi szántóföldi növények vetése – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke hétfõn az MTI-vel. Süle Katalin elmondta; a tavaszi árpát csaknem 4 ezer, a zabot közel 1,6 ezer, a tavaszi búzát pedig több mint ezer hektáron vetették el. A napokban mintegy 200 hektáron vetnek még kora tavaszi növényeket, csaknem 50 ezer hektáron pedig kukoricát és napraforgót termelnek majd.

Végéhez közeledik az õszi kalászosok (38 740 hektár), valamint az õszi káposztarepce (13 750 hektár) fejtrágyázása és gyomirtása is. A fejtrágyázás a terület több mint 90 százalékán már befejezõdött – tájékoztatott a megyei elnök.

A falugazdászok jelentése szerint a növényállomány szépen fejlõdik, bár a megyében több csapadékra lenne szükség. Szárazság leginkább a zalaszentgróti részen tapasztalható, míg a letenyei térségben, ahol a talaj nedvességtartalma miatt a tavaszi vetés is késõbb kezdõdhetett el, egyelõre elegendõ víztartalék van.