Az enyhe idõ más, délebbrõl betelepült kártevõk szaporodásának is kedvez. Ha marad a kevés csapadék, darázsból is lesz bõven.

Idén nemcsak enyhe volt a tél, a tavasz is nagyon korán köszöntött be. „Majd 3-4 héttel elõbbre jár a természet. Például a gyapjaslepkék, amelyek rendszerint április végén, május elején kelnek ki, az ország egyes területein már kikeltek. Április 3-án a Balaton-felvidéken, Tapolca-Sümeg térségében már láttunk kikelt gyapjaslepkéket” – mondja dr. Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet Erdõvédelmi Osztályának vezetõje. Várható tehát, hogy a gyapjaslepke hernyói – az elmúlt évekhez hasonlóan - idén is kárt okoznak, nemcsak az erdõkben, hanem a városi parkokban is.
Selyemszálon légvitorlázik el a parkokba, kertekbe

A gyapjaslepkére jellemzõ, hogy fiatal hernyói képesek selyemszálat képezni, amellyel egyrészt veszély esetén „ledobják” magukat az ágakról, majd veszély elmúltával visszamásznak, másrészt a szél a selyemszálakat a hernyókkal együtt akár több tíz kilométeres távolságra is elszállíthatja.

„Amikor a szél által sodort hernyók tömegesen kerülnek be lakott településre, nem csak a fák lomkoronáira jelentenek veszélyt, hanem az egészségre is: a hernyók szõre ugyanis az érzékeny bõrûeken, leginkább kisgyerekeken viszketést, bõrpírt, elvétve hólyagokat okozhat. A tünetek általában nem súlyosak, de kellemetlenek” – mondja dr. Csóka György.

A gyapjaslepke kedvenc tápnövénye a cser- és a kocsányos tölgy, így a tömeges elszaporodásuk, illetve a lakott településeken való megjelenésük is az ilyen erdõk közelében a legvalószínûbb: elsõsorban a Balaton-felvidéken, de az elmúlt években volt példa tömeges elszaporodásukra az Északi-középhegységben, az Észak-Alföldön és Baranyában is.

A gyapjaslepke tarrágása esetén a fák elvesztik teljes lombozatukat, és néhány hétig lombtalan állapotban maradnak. Késõbb ugyan újralombosodnak, de a nyáreleji lombtalan kép zavaró lehet az üdülõterületeken, turizmus által fokozottan érintett régiókban. Még kellemetlenebb lehet az erdõben kirándulókra gyakran esõszerûen hulló hernyóürülék, még akkor is, ha ennek számottevõ egészségügyi kockázata nincs. Parkokban, kertekben a petecsomók téli eltávolításával lehet ugyan csökkenteni a hernyókárok esélyét, de a szél néha tömegesen sodorhat olyan területekre is hernyókat, ahol petecsomók nem voltak korábban.
A kullancsok már támadnak, de a szúnyogok is hamarabb csípnek

„Az enyhe tél, a korai tavasz kedvezett egy délrõl, Észak-Afrika, Dél-Európa felõl érkezett vándorlepke fajnak, a gyapottok-bagolylepkének is. Tömeges elszaporodásuk esetén ezek is jelentõs kárt tudnak tenni a mezõgazdasági területeken és a fiatal erdõkben. De az enyhe tél és a korai tavasz kedvezõ az Észak-Olaszország felõl terjeszkedõ tölgy-csipkéspoloskának is” – mondja dr. Csóka György. Ez a faj Magyarországról éppen egy éve került elõ, nehéz megítélni egyelõre, hogy milyen károkat fog okozni a jövõben.

„A kora tavasz miatt korábban jelentek meg a kullancsok, és várható, hogy a szúnyogok is elõbb érkeznek. Ráadásul eddig a csapadék is kevés, az aszályos tavasz pedig kedvez a darazsaknak is” – teszi hozzá a szakértõ. Egy csapadékszegény, forró nyár és õsz elõsegíti a szúbogarak szaporodását is a fenyvesekben. A hosszú tenyészidõszakban (korai tavasz, aszályos nyár, hosszú õsz) akár 3 nemzedékük is kikelhet.

A házak körül a napos idõ beálltával néhol tömegesen megjelentek már a bodobácsok, veszélyt azonban nem jelentenek. A kertekben feltûntek már a hangyák is, ezek azonban szintén nem kártevõk, persze ha a házba, lakásba is bejutnak, zavaró lehet. Ilyenkor a legjobb védekezés ellenük, ha szemetet, morzsát nem hagyunk magunk után. Sok lakásba õsszel harlekin katicák, poloskák költöztek a hideg elõl, a meleg azonban kicsalogatja õket, bõven találnak már elegendõ táplálékot kint is. Végül a korai meleg kedvez a házi legyek idõ elõtti megjelenésének is.