Egyre több bizonyíték van rá, hogy a legideálisabb a táplálkozással elfogyasztani a szervezet számára szükséges anyagokat, és általában nincs szükség tabletták formájában is növelni a vitaminbevitelünket. Akad azonban néhány kivétel, a Smithsonian Intézet magazinjának összeállítása szerint van öt dolog, amit tényleg érdemes fogyasztani: fokhagymát, D-vitamint, probiotikumokat, niacint (B3-vitamint) és cinket. Errõl részletesebben korábbi cikkünkben olvashat, most a cinkre koncentrálunk.
Megfázás megelõzésére és lerövidítésére

A C-vitamin nem elõzi meg a megfázást, ám a kutatások szerint a cink igen. A sejtanyagcserére ható ásványi anyag a vizsgálatok szerint gátolja a megfázást okozó leggyakoribb vírusok, a rhinovírusok szaporodását. Egy 2013-as vizsgálat szerint a cinkkészítmények lerövidítik a megfázás hosszát, valamint enyhítik a tüneteket.

A cink közel száz enzim mûködését serkenti. Gyerekkorban elõsegíti az egészséges növekedést, segíti a sebek gyógyulását, és elengedhetetlen az immunrendszer megfelelõ mûködéséhez is. Hiányában kevésbé vagyunk ellenállóak a fertõzésekkel szemben, ezért különösen fontos a megfelelõ cinkbevitel idõseknek és betegeknek.

Bár a testünkben csak kis mennyiségû cink található – körülbelül 2-3 gramm –, meglepõen sok élettani folyamatban szerepel, például szükség van rá a DNS-szintézisnél is. Fõleg a vázizmokban, csontokban van cink, de megtalálható a vesében, a hasnyálmirigyben, a retinában, a fogakban, a hajban, a májban, a vérsejtekben, a prosztatában vagy a herékben is.
Mik a cinkhiány jelei?

A WHO adatai szerint évente 800 ezer gyerek hal meg a világon cinkhiánnyal kapcsolatba hozható betegségekben, a nyugati világban azonban a cinkhiány ma már ritka jelenség. Egyoldalú táplálkozás (vegetáriánusoknál nagyobb a kockázata) és felszívódási zavarok miatt (például tartós hasmenés, túlzott alkoholfogyasztás, vagy épp Crohn-betegség következtében) azonban nálunk is kialakulhat.

A cinkhiányt nehéz felfedezni, mert a tünetei elég általánosak. A leggyakoribb tünetek az étvágytalanság, vérszegénység, lassú sebgyógyulás, az ízérzékelés és a szaglás romlása, hasmenés, illetve hajhullás. A legveszélyeztetettebbek a gyerekek, az idõsek és a betegek. Amerikai becslések szerint az USA-ban az idõsek 40 százalékának, világszerte pedig körülbelül kétmilliárd embernek az étrendje cinkhiányos.
Miben található cink?

Cinkbõl a hazai ajánlás legalább 10 milligramm/nap (például az amerikai napi ajánlás 8 mg nõknek, és 11 mg férfiaknak). Ez kiegyensúlyozott táplálkozással könnyen fedezhetõ.

Jó cinkforrás a bárány- és a marhahús, a borjúmáj, a rák, a homár, a növények közül pedig a búzacsíra, a hüvelyesek, az olajos magvak (mandula, kesudió, mogyoró), valamint a magas kakaótartalmú étcsokoládé is tartalmaz cinket. Tudni kell azonban, hogy a cink sokkal nagyobb mennyiségben van jelen húsokban, mint növényi eredetû termékekben, ráadásul a felszívódása, hasznosulása is jobb az állati eredetû táplálékok esetében. (A hüvelyesekben és egyéb növényekben található fitátok ugyanis megkötik a cinket, megakadályozva ezzel a felszívódását.)
Miben segíthet a plusz cink?

A cink szerepével kapcsolatban az elmúlt években megsokszorozódtak a kutatások. Vannak eredmények, amelyeket már több vizsgálat is megerõsített, vannak azonban olyanok is, amelyek bár biztatóak, még nincs elegendõ tudományos bizonyíték ahhoz, hogy ajánlás szülessen belõlük.

Amit biztosan tudunk: a cinknek szerepe van a kulcsfontosságú immunsejtek, az úgynevezett T-limfociták mozgósításában, így az immunrendszer mûködését, a fertõzésekkel szembeni ellenálló képességünket, illetve egy fertõzés legyõzésének hosszát a cinkbevitel befolyásolja. Igazolt, hogy a cinkhiányos emberek sokkal esendõbbek a kórokozókkal szemben, valamint hogy a cinkkészítmények a megfázás hosszát akár 40 százalékkal is lerövidíthetik.

A WHO adatai szerint a harmadik világ országaiban évente 1,6 millió öt év alatti gyermek hal meg járványos hasmenés következtében, a cinktablettákkal azonban a halálos hasmenés kockázata jelentõsen csökkenthetõ.

Igazolt továbbá, hogy a cink befolyásolja a tanulást és az emlékek képzõdését: meghatározó szerepe van ugyanis az idegsejtek egymás közötti kommunikációjában.

Ugyancsak bizonyított, hogy a cink védi a bõrt és nyálkahártyákat. A cinkkészítményeket hatékonynak találták fekélyes sebek gyógyításában, a gyulladások csökkentésben és a baktériumok szaporodásának lassításában.

Igazolt az is, hogy a cink lassítja az öregkori szembetegségek, különösen az idõskori makuladegeneráció (AMD) lefolyását. Egyes vizsgálatok elõrehaladott AMD esetén azt találták, hogy a cink és az antioxidáns hatású vitaminok (C-, E-vitamin és a béta-karotin) kombinációja képes lassítani a betegség lefolyását.

Egyelõre kevés kutatási eredmény támasztja alá, de a cinket (a cink-szulfátos készítményeket) elõnyösnek találták az akne kezelésében, a tüdõgyulladás megelõzésében és kezelésében, valamint segíthet csontritkulás esetén is. A kutatások szerint ugyanis kapcsolat van az alacsony cinkbevitel és a csökkent csonttömeg között. Ezért a csontvesztés üteme lassítható, ha a csontritkulásban szenvedõ beteg a kalcium és a mangán mellett cinket is szed.

Egyre több kutatási eredmény veti fel azt is, hogy a cinknek szerepe lehet a figyelemhiányos hiperaktivitás kialakulásában, illetve kezelésében is. A Közel-Keleten végzett kísérletek szerint – ahol egyébként a gyerekek jóval nagyobb arányban szenvednek cinkhiányban, mint Nyugaton – a figyelemhiányos hiperaktivitásban szenvedõ gyerekeknek alacsonyabb a cinkszintjük, mint a rendellenességben nem érintetteké. A kísérletekben a hagyományos gyógyszeres kezelést cinkkel egészítették ki, és azt tapasztalták, hogy a gyerekek tünetei javultak. Nyugati vizsgálatok azonban ezeket az eredményeket nem erõsítették meg.

Ugyancsak nincs elegendõ eredmény arról, hogy a cink valóban segít-e többek között Crohn-betegség, asztma, visszatérõ fülfertõzés, cukorbetegség esetén, illetve hogy lassítható-e vele az Alzheimer-kór, segít-e a daganatok megelõzésében, vagy hogy érdemes-e kissúllyal született csecsemõket cinkkel kezelni. Néhány kis mintaszámú vizsgálat biztató eredményeket mutatott, ezekbõl azonban komolyabb következtetéseket nem ajánlott levonni.
Nem szabad túlzásba esni

Ha valaki cinkhiányosan táplálkozik vagy cinkhiánnyal (is) összefüggõ betegsége van, a cinkszintjét táplálékkiegészítõkkel növelheti. Bõrbetegségekre itthon is kaphatók már cinktartalmú kenõcsök, hintõporok, megfázásra pedig a C-vitaminnal kombinált cukorkák, pezsgõtabletták ajánlottak, de tiszta cinkkapszulák is elérhetõk a gyógyszertárakban, bioboltokban.

Túlzásba azonban nem ajánlott esni: az OÉTI szerint  napi 40 mg-nál több cinket nem biztonságos fogyasztani. A túlzott cinkbevitelnek lehetnek mellékhatásai: gyomor- és bélrendszeri panaszok, fémes szájíz, illetve fejfájás. Krónikus betegek cinkkészítmények szedése elõtt beszéljenek háziorvosukkal, mert a cink ronthatja egyes gyógyszerek felszívódását (például az antibiotikumokét is).