2019. augusztus 22. Csütörtök, Menyhért.
 
Az emberi test az ûrben - hat meglepõ tényForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-04-14 08:13:27
Az alvászavartól a folyamatosan leépülõ izmokig egy sor nehézség teszi próbára a Nemzetközi Ûrállomás lakóinak életét. Miért lesznek magasabbak az ûrhajósok, és miért törnek össze dolgokat a visszatérés után? Mi lesz, ha a Marsra mennek majd?

A Space.com ûrportál összeállítása szerint az egyik legelképesztõbb változás az, hogy a testmagasság több mint három százalékkal is nõhet az ûrben. Hosszabb ideig tartó súlytalanság esetén ugyanis a gerincoszlop enyhén megnyúlik. A Földre történõ visszatérés után néhány hónap telik el, míg az ûrhajósok visszanyerik eredeti magasságukat.

Jellemzõ tapasztalat az asztronauták körében, hogy a Földre visszatérve gyakran elejtenek tárgyakat. Több hónapos súlytalanság után nem könnyû újra megszokni, hogy az elengedett tárgyak nem lebegnek, hanem a földre zuhannak.

A világûrben nincs szükség az izmokra test tartásához. Az asztronauták izmai az elsõ napoktól elkezdenek ehhez alkalmazkodni, és megkezdõdik az izomtömeg leépülése. Ennek elkerüléséhez egy ûrhajósnak napi két órát is kell edzenie.

A másik gyakori probléma a csontsûrûség csökkenése. Ennek elkerüléséhez is folyamatos edzésre van szükség, az ûrállomáson két futópad és két szobakerékpár áll rendelkezésére. Testmozgás hiányában ugyanis havonta akár egy százalékkal is csökkenhet az asztronauták csontsûrûsége.


Nem látnak majd élesen a Marson?

Földi körülmények között a testfolyadék egyenetlenül oszlik el az emberi testben: a gravitáció miatt a legnagyobb mennyiségben az alsó végtagokban összpontosul. Az ûrben ez pont fordítotva történik, a folyadék a felsõ testfélbe áramlik. Az elsõ hetekben a fej megduzzad, a lábak azonban vékonyak lesznek a folyadékátrendezõdés miatt. Kis idõ elteltével viszont a test hozzászokik az új környezeti viszonyokhoz, így a puffadás eltûnik.

Az ûrben nõ a gerincvelõi folyadék nyomása is, és valószínûleg ezzel magyarázható, hogy sok ûrhajósnak romlik az éleslátása az ûrben (ez az ûrállomáson dolgozók 60%-ára jellemzõ). Egyelõre nem lehet megmondani, hogy még hosszabb küldetések, például egy Mars-utazás során mennyivel lesz súlyosabb ez a probléma.


A sugárzás a fõ probléma

Az álmatlanság talán az egyik leggyakoribb probléma az ûrben, amellyel szinte minden asztronauta szembesül. Ennek egyik oka, hogy az ûrhajósok sokszor számolnak be fényvillanásokról, miközben pihenni próbálnának. Ezek a villanások valójában a kozmikus sugárzás miatt alakulnak ki. Az ûrbõl, illetve a Napból érkezõ nagyenergiájú részecskék az ûrállomást eltalálva másodlagos sugárzásokat indítanak el, ami sugárterhelést jelent a szervezet számára. A kozmikus sugárzástól a földfelszínen a légkör is véd bennünket, az ûrállomáson, 400 kilométer magasan ez már teljesen hiányzik. Az ûrállomáson való tartózkodás idejének fõleg ez a probléma szab határt.

Még veszélyesebb lesz a helyzet, ha sor kerül a bolygóközi emberes ûrutazásokra (egy kisbolygóhoz, illetve a Marshoz), mert itt már a második védõpajzson, a felszíntõl 500 kilométerre kezdõdõ sugárzási övezeten (van Allen-öv) is kívülre kerülnek majd az ûrhajósok. Ezért mindenképpen védeni kell majd õket, fõleg erõs naptevékenység idején. A NASA most dolgozza ki a hosszabb ideig tartó ûrrepülés biztonsági alapelveit, ennek keretében 2015-ben egyéves küldetést hajt végre az ûrállomáson egy amerikai és egy orosz ûrhajós (a jelenlegi féléves helyett).

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!