Új hatóanyagot fejlesztettek ki kanyaró ellen amerikai kutatók. A szer hatásosnak bizonyult az állatkísérleteken, ezért valószínûsítik: a beoltatlan embereket is megvédheti a fertõzéstõl.

A teszteken a gyógyszer az összes vadászgörényt megvédte a kutyákra veszélyes, az emberi kanyarót okozó vírussal rokon CDV (canine distemper virus) kórokozótól. Az ERDRP-0519 jelû hatóanyaggal kezelt állatok túlélték az általában halálos vírust. A kórokozó mennyisége jelentõsen csökkent a szervezetükben, amelyben immunitás alakult ki a kórral szemben - olvasható a Science Translational Medicine címû szaklapban ismertetett kutatásban.

A gyógyszerrel kezelt állatoknál tapasztalt erõs immunitás reménykeltõ, mert arra utal, hogy nemcsak a fertõzötteket óvhatja meg a tünetek fellépésétõl, hanem a kórokozó terjedését is fékezheti, ezzel pedig megvédheti a népesség beoltatlan részét is a kanyarótól - írta közleményében Richard Plemper, a Georgiai Állami Egyetem munkatársa, a kutatás vezetõje, aki az Emory Gyógyszerkutatási Intézet és a németországi Paul Ehrlich Intézet tudósaival együtt az új szer fejlesztésén dolgozott.

A gyógyszer a vírus szaporodását akadályozza meg és célzottan a kanyaró ellen dolgozták ki. Plemper elmondta: nem lehetett azonnal a kanyaró vírusán tesztelni, mert állatoknál nem idézhetõ elõ az emberi kanyaró. Szövettenyésztéseken végzett kísérletekbõl azonban az derült ki, hogy a kanyaró vírusa ötször erõsebben reagált az új gyógyszerre, mint a CDV - hangsúlyozta a kutató.

Évek kellenek azonban, hogy további kutatásokkal eldöntsék, alkalmazható-e az ERDRP-0519 az emberi kanyaró ellen. Elõször majmokon kell tesztelni a hatását, majd kis számú résztvevõvel a mellékhatásokat vizsgálják, csak ezután következnek a nagy léptékû klinikai tesztek. Plemper szerint a gyógyszer ideális felhasználója a beoltatlan serdülõ, aki kanyarófertõzésnek volt kitéve és nagy az esélye annak, hogy terjesztheti a vírust. Azt is elmondta azonban, hogy a betegség elleni legjobb védekezés a védõoltás. Az igen ragályos vírus évente mintegy 150 ezer ember halálát okozza a világon.

Az 1980-as években indított tömeges vakcináció elõtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint globálisan évente 2,6 millióan haltak bele a kanyaróba. A fejlõdõ országokban jelenleg az oltóanyag beszerzése jelent gondot, a fejlett világban, mindenekelõtt Európában pedig az oltás esetleges mellékhatásaitól való félelem tart vissza egyes szülõket a vakcinációtól.

Egy, azóta hamisítottnak bizonyult tanulmány számlájára írható a védõoltással szembeni bizalmatlanság. Az írás a vakcina és az autizmus közötti - tudományosan azóta többször cáfolt - összefüggésre utalt, ez pedig ahhoz vezetett, hogy sok szülõ nem engedte beoltani a gyermekét, ennek következtében a kanyaró újra megjelent a fejlett országokban.

Plemper egy sajtókonferencián elmondta: elismeri, hogy az új gyógyszer egyes szülõket a védõoltás elutasítására ösztönözhet és ezzel még több ember egészségét kockáztatják. Úgy vélte azonban, a legfontosabb, hogy megtanítsák a szülõknek, miért van szükség a vakcinációra - fõleg azokban az országokban, ahol nem jelent gondot a védõoltás beszerzése.

A WHO eredetileg 2010-re tervezte, hogy Európából kiirtja a kanyarót, sok ország alacsony átoltottsági aránya miatt azonban a cél elérésének idejét 2015-re módosították.