Beneda Attila egészségpolitikáért felelõs helyettes államtitkár szerdán Budapesten sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a magyar védõoltási protokoll világszínvonalú, de sokan még ennek ellenére sem értékelik helyén a fertõzõ betegségek ellen nyújtott oltásokat, és még mindig megkérdõjelezik azok fontosságát.

Emlékeztetett, az idei évtõl a kötelezõ oltási rend része lett a pneumococcus baktérium elleni oltás, amellyel középfülgyulladás, arcüreggyulladás, tüdõgyulladás és agyhártyagyulladás elõzhetõ meg. Ezen kívül a méhnyakrák-megbetegedésért felelõs humán papilloma vírus (HPV) elleni védõoltás kötelezõen felajánlható lesz a tizenkét éves lányoknál szeptembertõl.

Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetõje arról beszélt, hogy az európai védõoltási hét alkalmas arra, hogy kiemelje a védõoltással megelõzhetõ fertõzõ betegségek és az ellenük való védekezés fontosságát. Elmondta, világszerte még mindig 2-3 millió halálesetet lehet megelõzni védõoltással, de még mindig minden ötödik gyermekbõl egy nem kap védõoltást.

Az európai régiót nézve évente 10 millió újszülöttbõl 650 ezer nem kapja meg egyéves kor alatt a diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni oltás mindhárom dózisát – mondta a szakember. Az idei oltási hét arra is rávilágít, hogy érdemes szem elõtt tartani az egész életen át tartó védelmet, hiszen számos védõoltást felnõttkorban is ajánlatos megismételni. Példaként a szamárköhögés elleni oltást említette, a betegség komoly tüneteket okoz felnõtteknél is.

Pusztai Zsófia elmondta még, míg a világ nagy részén lassan sikerül „kiszorítani” a rubeolát és a kanyarót, Európában éppen ellenkezõ a helyzet. Tavaly Európában több mint 31 ezer kanyaró és több mint 39 ezer rubeola megbetegedést regisztráltak, ebbõl több mint 38 ezret Lengyelországban. A szakember szerint ez a védõoltás-ellenességnek tudható be. Az irodavezetõ bejelentette, a WHO olyan mobil applikációt fejlesztett ki, ami a szülõknek nyújt segítséget abban, hogy a soron következõ oltás idõpontjára figyelmeztet. Jelenleg a program tesztelése folyik – tette hozzá.

Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ fõigazgató-fõorvosa is arról beszélt, hogy a magyar védõoltási rend egyfajta hungarikum, Magyarországon 1980 óta nincs himlõ, és tizenkét éve nem volt hazai eredetû kanyaró megbetegedés. Tavaly összesen egy esetet regisztráltak, de az átoltottságnak köszönhetõen a betegség nem terjedt el. Felhívta a figyelmet, hogy sok megbetegedés ellen – így a rubeola, a tetanusz, a mumpsz – nincs gyógyszer, egyedül az oltás adhat megfelelõ védettséget.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája 2014-ben kilencedik alkalommal hirdeti meg az európai védõoltási hét eseménysorozatát. A 2014. április 22–26. közötti programokban Magyarország hivatalosan nyolcadik alkalommal vesz részt.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tájékoztatása szerint Magyarországon tíz fertõzõ betegség ellen van az életkorhoz kötött kötelezõ védõoltás. Ezek: a gümõkór (tuberculosis), a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a gyermekbénulás, a kanyaró, a rózsahimlõ (rubeola), a mumpsz, a bakteriális agyhártyagyulladás és a hepatitis B. Az idén az oltási rendbe felvett pneumococcus baktérium elleni oltás a tizenegyedik a sorban.