Kiemelten foglalkozik idén a média a kullancshelyzettel, a szalagcímek ráadásul brutális nyarat jósolnak: „Minden eddiginél nagyobb kullancs- és szúnyoginvázió várható”, „Készüljünk: kullancsözön várható!”, „Hamarosan vérszívók inváziója jön Pécsre”, vagy „Hihetetlen: 10 kullancsból 8 fertõzött.” Utánajártunk, hogy valóban más-e az idei szezon, mint a korábbiak.

Enyhe volt a tél, de ez csak egy tényezõ a kullancsok túléléséhez

„Tény, hogy szokatlan volt a tél, a tudományos igényû mérések kezdete óta a harmadik legenyhébb. Ez minden ízeltlábú fajnak kedvezett, megkönnyítette az áttelelést számukra. Az enyhe tél miatt a kullancsok is egy hónappal korábban, már február közepén aktivizálódtak” – mondja dr. Földvári Gábor, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és állattani tanszékének egyetemi adjunktusa.

Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy idén több lesz a kullancs. „Az enyhe idõ, a sok csapadék és a magas páratartalom ugyanis csak egy a kullancsok túlélését meghatározó tényezõk közül. Ugyanennyire lényeges annak a 300-nál is több gerinces állatfajnak a helyi egyedszám változása, amelyek a kullancsok számára potenciális gazdaállatok. Ilyenek többek között a gyíkok, madarak, és számos emlõs”  – mondja a biológus szakember.

„Tudományosan az sem megalapozott kijelentés, hogy idén minden eddiginél több kullancs várható. Ahhoz, hogy ezt mondhassuk, legalább 10 évre visszamenõ adatsorokkal kellene rendelkeznünk ugyanazokról a területekrõl. Ilyen vizsgálatot viszont itthon eddig még senki nem végzett. Ráadásul a kullancs esetében egy adott területen átlagsûrûségrõl beszélni azért is nehéz, mert a kullancsok foltokban fordulnak elõ: elképzelhetõ, hogy egy adott erdõfolton négyzetméterenként akár 100 kullancsot is találunk, néhány száz méterrel távolabb azonban egyet sem.”

Ideje végre adottságként elfogadni õket

„Érdemes lenne elfogadni, hogy a kullancsok jelen vannak, és inkább tisztában lenni a veszélyeikkel. Nem sok esély van rá, hogy ki lehet õket irtani. A vegyszeres irtás gazdasági és környezetvédelmi szempontok alapján sem megalapozott” – teszi hozzá dr. Földvári Gábor.

Csakúgy, mint ahogy a szúnyogok sem érnek senkit váratlanul a vízparton, célszerû egy kiránduláskor elõre készülni rá, hogy jó eséllyel találkozunk kullanccsal.

Túrázáskor pillantsunk rá többször a ruhánkra, különösen a cipõre, zoknira, nadrágszárra, mert a kullancsok jellemzõen az aljnövényzetben, bokrokon élnek. Elõny a világos színû ruházat, mert ezen sokkal könnyebb észrevenni a sötét színû parazitát. Az emberre kapaszkodott kullancs a ruhán vagy a bõrön akár 20-30 percig is keresi a megfelelõ beszúrási helyet, ezért ha gyakran ránézünk ruhánkra, jó eséllyel még a vérszívás elõtt felfedezhetjük õket.

Ajánlott továbbá, hogy egy kirándulás után otthon meztelenre vetkõzve is átnézzük a teljes bõrfelületet. Ha ezt aznap megtesszük, és eltávolítjuk a kullancsot, akkor jó eséllyel meg is elõztük a betegség kialakulását, a fertõzött kullancs nyálmirigyébõl a megbetegedést elõidézõ kórokozók ugyanis nem azonnal kerülnek az emberbe.

Ha kullancsot találtunk magunkban, a legegyszerûbb vékony hegyû csipesszel, vagy a patikákban található kullancskanállal eltávolítani úgy, hogy a bõrhöz legközelebb esõ részét fogjuk meg. Soha ne a testét szorítsuk össze!

Bár a kutyák számára léteznek kullancs elleni készítmények (spot-on, impregnált nyakörv, aeroszol), fontos tudni, hogy ezek nem irtják, csak gyérítik a vérszívókat, azaz a házi kedvenceket szintén át kell vizsgálni a séta, kirándulás után.

A parkokban és kertekben is ott vannak

Ideje azzal a gondolattal is megbarátkozni, hogy kullancsok nemcsak az erdõkben fordulnak elõ, hanem egy városi parki séta vagy a kis kertekben való tevékenység során is találkozhatunk velük. Mindenütt, ahol elõfordulnak házi állatok, gyíkok, rágcsálók, sünök, vagy madarak, kullancsok is megtelepednek.

Aki nem akarja, hogy kertjében sok legyen a kullancs, tegye számukra kevésbé vonzóvá. A fû rendszeres nyírásával, az aljnövényzet és a bokrok metszésével, az avar gyakori összegyûjtésével egyrészt kevésbé lesz nedves a mikroklíma, ami a kiszáradásra érzékeny kullancsok számára elõnytelen, másrészt a kevésbé gazdag aljnövényzet táplálékkeresésük hatékonyságát is rontja.

Nem biztos, hogy a fertõzött kullancs fertõz

„Felmérések szerint mára a kullancsok több mint 50 százaléka hordoz különféle kórokozókat. A fertõzõ kullancsok közel 95%-a a Lyme-borreliosis baktériumait hordozza és fertõzi vele csípett áldozatát” – hangzott el a Kullancsszövetség múlt heti sajtótájékoztatóján.

Ezt azonban kutatási adatok szintén nem támasztják alá. Van úgy, hogy egy erdõben egymástól néhány száz méterre gyûjtött kullancsokból az egyik helyen az egyedek 1, a másik csoportban viszont a 10 százaléka fertõzött a Lyme-kórt okozó baktériummal (Borrelia burgdorferi). A szakirodalom a Lyme-kór baktériumát hordozó kullancsok arányát Európában 2-30 százalékra teszi, extrém fertõzött helyeken ez a szám elérheti a 40-50 százalékot” – mondja dr. Földvári.

Fontos azonban tudni, hogy attól, hogy egy kullancs fertõzött, nem jelenti, hogy bennünket is megfertõz. Egyrészt a kullancsok fertõzöttségének mértéke is változó, másrészt az immunrendszerünk állapotától, és a vérszívás hosszától is függ, hogy kialakul-e a betegség.