1890-ben, abban az évben, amikor lemondott Bismarck német kancellár, Budapest és Bécs között pedig megindult a telefonforgalom, egy kis holland falucskában megszületett Hendrikje van Andel-Schipper. Kivételesen hosszú életet élt: 115 éves korában, akkor a világ legidõsebb asszonyaként hunyt el 2005-ben, álmában.

Szinte haláláig kitûnõ testi és szellemi állapotnak örvendett. A hosszú élet titkának a mindennapi narancslé- és sóshering-fogyasztást tartotta.

Mivel testét felajánlotta a tudománynak, ennél most pontosabbat is lehet mondani. Az asszony vérének vizsgálatáról a Genome Research címû szaklap közölt tanulmányt. Ebbõl kiderült, hogy Hendrikje van Andel-Schipper fehérvérsejtjeiben (az immunrendszer sejtjei tartoznak ide) csak olyan mutációk halmozódtak fel a hosszú élet során, amelyek nem okoztak nagy problémákat, például rákot. A kutatók szerint egy nagyon hatékony hibajavító mechanizmus mûködhetett az asszony vérében.

Igen érdekes eredmény az is, hogy az idõs asszony fehérvérsejtjeinek zöme (körülbelül kétharmada) mindössze 2, azaz kettõ darab vérképzõ õssejtbõl származott. (Ezt a sejtek mutációs mintázata alapján állapították meg.)

Egy átlagos ember mintegy 20 ezer vérképzõ õssejttel kezdi az életét, amelyekbõl egy adott idõben körülbelül ezer aktív, vagyis egyszerre ennyi vesz részt a vér folyamatos megújításában. Az élet során azonban a vérképzõ õssejtek egyre fogynak, akár egészen egy minimális létszámig is – mint ahogyan azt Hendrikje van Andel-Schipper esetében láthatjuk.

A kutatók szerint ez felveti annak lehetõségét, hogy egy korábbi életszakaszban levett és eltárolt õssejtek meg tudják újítani egy idõs szervezet vérét, ezáltal pedig meghosszabbíthatják az életet.

Az idõs asszony két utolsó vérképzõ õssejtje már nem sokáig maradt volna életben: a kromoszómáikat (genetikai anyagukat) védõ „kupakok”, az úgynevezett telomérák már igen rövidek voltak bennük (17-szer rövidebbek, mint a nõ agysejtjeiben, amelyek nem osztódnak). Ha a telomérák elfogynak, a sejt öngyilkos lesz (programozott sejthalál), mert onnantól nem tudja tovább biztosítani a genetikai információ védelmét.

Az asszony halálát gyomorrák okozta, amelyet nem vettek észre. Az ebben lehet, hogy közrejátszó sós heringen kívül azt tanácsolta, hogy ne dohányozzunk, ne igyunk alkoholt (õ hetente egy kis tojáslikõrt engedett meg magának), és maradjunk aktívak.

A következõkben a kutatók azt vizsgálják, miért õrizhette meg az idõs hölgy a szellemi épségét, a többi igen idõs emberrel szemben ugyanis nála az Alzheimer-kórnak még nyomát sem találták.