Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten 1.199 helyszínen 81.496 diák, emelt szinten 48 helyszínen 1.848 tanuló tesz érettségit.

A magyar nyelv és irodalom középszintû írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésükre. A vizsgázók elõször a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ennek az összegyûjtése után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap megoldását. A vizsgázók a szövegértési feladatlapon belül a rendelkezésükre álló idõt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják.

A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztõ céllal íródott tanulmány, publicisztikai mû egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.

A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérõ típusú, mûfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1.500 szó.

A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy emelt szintû írásbeli vizsgája szintén 240 percig tart. Az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi mûveltségi feladatsorból és három különbözõ szövegalkotási feladatból tevõdik össze. A vizsgázók a rendelkezésükre álló idõt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.

A nyelvi-irodalmi mûveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi, illetve irodalmi mûveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetõlegesen 40-60 százalék. A három szövegalkotási feladat különbözõ témáról, adott szempontú és mûfajú önálló szöveg alkotását írja elõ.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebbõl vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervezõ intézmény gondoskodik.

Magyar mint idegen nyelvbõl középszinten 57 helyszínen 120-an érettségiznek, ebbõl csak középszinten lehet vizsgázni.

A magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy írásbeli érettségi vizsgája négy elkülönülõ részbõl áll: a diákok az “Olvasott szöveg értése”, a “Nyelvhelyesség”, a “Hallott szöveg értése” és az “Íráskészség” feladatsorait oldják meg. A középszintû írásbeli vizsga teljes idõtartama 180 perc.

A feladatok megoldásának értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.

Az érettségik kedden reggel a matematika írásbelikkel folytatódnak, szerdán a történelem, csütörtökön az angol, pénteken a német írásbelik következnek.

A hivatal MTI-hez eljuttatott korábbi közleménye szerint a kétszintû vizsgarendszer bevezetése óta a 20. vizsgaidõszakban május 5. és június 27. között a középiskolákban és 20 kormányhivatal szervezésében mintegy 1190 helyszínen zajlanak majd az érettségik.

Az érettségizõk közül 83 ezer végzõs középiskolás tesz ebben a vizsgaidõszakban “rendes” érettségit. Rajtuk kívül még – a rendszer által nyújtott lehetõségekkel élve – mintegy 34 800-an tesznek legalább egy tárgyból valamilyen érettségi vizsgát, azaz összesen mintegy 117 800 diák ad számot tudásáról. A vizsgák 3416 érettségi vizsgabizottság közremûködésével zajlanak majd. Az írásbeli vizsgák május 5-tõl május 26-ig tartanak. Az emelt szintû szóbeli vizsgák kezdete június 5., vége június 13., a középszintû szóbeli vizsgák idõszaka június 16-27. A diákok együttesen mintegy 429 500 vizsgát tesznek le.

A vizsgafajták közül a legtöbb a rendes érettségi vizsga: számuk mintegy 380 900, az összes vizsga 89 százaléka. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok 22 ezer elõre hozott vizsgát tesznek le idén tavasszal, ez a vizsgák öt százaléka. Az elõre hozott vizsgák száma az elõzõ év hasonló idõszakához képest a felére csökkent a vizsgaszabályzat módosítása miatt. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezõk a tavalyinál 2500-zal több, csaknem 11 300 ismétlõ vagy kiegészítõ érettségit tesznek le (ez a vizsgák mintegy három százaléka).

Az emelt szintû vizsgák számának jelentõs növekedéséhez hozzájárult a csaknem 10 500 szintemelõ vizsga is, ezek esetében az adott vizsgatárgyból az érettségizõk már rendelkeznek középszintû vizsgaeredménnyel, és most, felsõoktatási felvételijük érdekében a magasabb szinten is megméretik magukat.

A hivatal közlése szerint az érettségi tárgyak követelményei és vizsgaformái nem változtak az elõzõ, 2013. évi õszi érettségi vizsgaidõszakhoz képest.