A realista forgatókönyv szerint 52 000, többségében hibrid, kisebb részben tisztán hálózatról tölthetõ gépjármû lehet ekkor Magyarországon. Megfelelõ szabályozási rendszerrel, infrastruktúrával és támogatásokkal pedig – melyeket például a közelmúltban elsõ olvasatban elfogadott EU-s irányelv is ösztönöz – a jármûvek száma ennek akár két és félszeresére is ugorhat. A tanulmány rámutat: az elektromos közlekedés elterjedése csökkenti a légszennyezést és a városi zajt, és hosszú távon segíthet az áramfogyasztás ingadozásának kiegyenlítésében.

Várható, hogy az elektromos gépjármûvek a közeljövõben egyre nagyobb számban jelenhetnek meg az utakon - írja az elemzés. A robbanásszerû elterjedés legfõbb gátja azonban, hogy az akkumulátor- fejlesztésben továbbra sem történt olyan érdemi áttörés, amely az elektromos hálózatra csatlakoztatható gépjármûvek technikai korlátait jelentõsen csökkentette volna.

„Az autógyártó cégek részben kivárnak, részben más alternatív hajtású technológiák fejlesztését is elkezdték. Elõrejelzéseink alapján elmondható, hogy az elektromos hálózatra csatlakoztatható gépjármûvek számában világszerte 2020 környékén lehet jelentõsebb ugrás” – mondta Gyenes Péter, a PwC Magyarország energetikai és e-mobility tanácsadó csoportjának menedzsere.

Az elektromos közlekedésben jelenleg az Amerikai Egyesült Államok jár az élen, ahol jelentõs támogatási rendszereket alakítottak ki mind az autógyártók, mind a jármûvásárlók számára. Hosszabb távon azonban várhatóan Kína veszi át a vezetõ szerepet az elektromobilitásban. Az Európai Unió elsõsorban környezetszennyezés-csökkentési és innovációs célból ösztönzi az alternatív hajtású jármûvek elterjedését.


A PwC szakértõi az autógyártók termelési elõrejelzéseit alapul véve két forgatókönyvet készítettek a hazai elektromos hálózatról tölthetõ gépjármûvek számának elõrejelzésére: a realista forgatókönyv szerint 2023-ra több mint 52 ezer lehet a számuk. Az optimista forgatókönyv szerint viszont a jármûvek 3,5 százaléka, azaz több mint 139 000 autó, kisteherautó, busz és motorkerékpár is tölthetõ lesz az elektromos hálózatról 2023-ban.

„Ehhez azonban mindenképpen szükséges lenne, hogy egy megfelelõ ösztönzési rendszer jöjjön létre mind az elektromos gépjármûvek vásárlására, mind az elektromos töltõállomások telepítésével kapcsolatban. A kormány által bejelentett Jedlik-program biztató e tekintetben, de pontos részletei még nem ismertek” – hangsúlyozza Gyenes Péter.

Az elektromos gépjármûvek elterjedését szolgáló pénzügyi ösztönzõk számításához az EU egyes országaiban már érvényes ösztönzõket érdemes alapul venni: a személygépjármûvek és a kistehergépjármûvek esetében 5000, a motorkerékpárok esetében pedig 300 eurónyi átlagos pénzügyi támogatással lehet számolni.azon veszteségeit, amelyek a csökkenõ üzemanyag-felhasználásból, ezáltal pedig a benzinre és gázolajra kivetett adókból és illetékekbõl befolyó összeg csökkenésébõl származnak. Számos nehezebben számszerûsíthetõ, de jelentõs elõny is származhat ugyanakkor az elektromos közlekedés fejlesztésébõl a környezeti – és így egészségügyi – pozitívumokon túl: új kutatási és fejlesztési források megszerzése, infrastruktúra-fejlesztési források szerzése, hazai gépjármûgyártói kapacitás és gépjármûgyártói beszállítói kör bõvülése, kapcsolódó technológiák által elõállított termékek körének bõvülése, új munkahelyek teremtése, nemzetközi kapcsolatok erõsítése és kiépítése.