A köztársasági elnök kedden 10 óra után néhány perccel elnök megnyitotta az Országgyûlés alakuló ülését. Az államfõ köszöntötte a 199 országgyûlési képviselõt és a 13 nemzetiségi szószólót, bejelentette a megbízólevelek átvételét, majd a jelenlévõk közösen elénekelték a Himnuszt. Áder János beszédében Magyarország nyugatos polgárosodásának megerõsítését nevezte az elkövetkezõ új korszak legnagyobb feladatának Az államfõ szerint az április 6-ai országgyûlési választás eredménye arra kell, hogy intsen mindenkit, hogy a magyar nemzet befejezettnek tekinti a rendszerváltás hosszúra nyúlt folyamatát. A népakarat egyértelmû kinyilvánítása arra kell, hogy intse az itt ülõ pártok képviselõit, hogy a szimbolikus ügyekben folytatott árnyékbokszolás sehová sem vezet - fogalmazott, hozzátéve: a magyar polgárokat e helyett sokkal inkább az a kérdés érdekli, miként tehetjük jobbá közös életünket.

A rendszerváltás Magyarországának polgárai szabadságot és jólétet akartak, ám e két alapvetõ remény nem egyformán vált valóra, mert míg szabadságvágyunk követelései lépésrõl lépésre mind teljesültek, a tisztes polgári lét lehetõsége ma még korántsem adatik meg mindenkinek - hívta fel a figyelmet Áder János. Ezért miközben érdemes az elmúlt közel két és fél évtized Országgyûléseinek és kormányainak teljesítményét elismerve közös értékként tekinteni az emberi és polgári szabadságjogok megteremtésére, a demokratikus jogállami intézményrendszerre, a NATO- és az EU-csatlakozásra, aközben nem szabad szem elõl tévesztenünk, hogy a jólét megteremtésében korántsem voltunk olyan sikeresek, mint a szabadság kérdésében - mutatott rá. Ennek alapján az elkövetkezõ új korszak legnagyobb feladatául az ország nyugatos polgárosodásának megerõsítését határozta meg a köztársasági elnök.

Beszédében azt mondta: április 6-án a választók azt a világos üzenetet fogalmazták meg az új Országgyûlés számára, hogy lezártnak tekintik a múlt terméketlen politikai vitáit. Nem érdemes vitázni arról - folytatta -, hogy Magyarország köztársaság-e, hiszen alaptörvénye ezt egyértelmûen kimondja, továbbá nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról sem, hogy az új alaptörvény kiállja-e a jogállamiság próbáját, a választók ugyanis egy demokratikus választáson egyértelmûen állást foglaltak errõl. És nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról sem, hogy a modern, 21. századi szabad Magyarország vállal-e bármiféle közösséget a múlt diktatórikus államberendezkedéseivel és azok embertelen és megbocsáthatatlan bûneivel, mert a válasz egyértelmû: nem vállal - fejtette ki az elnök, hangsúlyozva, sem a fasizmusnak nevezett nemzetiszocialista, sem a szocializmusnak nevezett kommunista rezsimek fájdalmas, magyar életek százezreit követelõ és milliókét megnyomorító örökségét nem iktathatjuk ki történelmünkbõl. Nekünk, mai magyaroknak legfeljebb egyetlen dolgunk lehet ezzel, hogy az egyetlen tisztességes utat választva - lélekben - valamennyien az áldozatok oldalára álljunk - emelte ki az államfõ.

Szavai szerint nincs és nem lehet olyan ok, amely jogossá, elfogadhatóvá vagy megengedhetõvé tenné, hogy akár származása, vallása, vagy társadalmi hovatartozása miatt, vagy bármely más okból a magyar nemzet bármely tagját megbélyegezzék. Olyan ok sem létezhet - folytatta Áder János -, amely jogossá, elfogadhatóvá vagy megengedhetõvé tenné, hogy származása, vallása, társadalmi hovatartozása miatt bárki is úgy érezze, törvényen felül áll, és ezért nem vonatkoznak rá a szabályok, kötelezettségek. Ezek az alapelvek biztosítják a nemzet egységét - nyomatékosította Áder János. A parlamenti választásról szólva az mondta, ez volt a rendszerváltást követõ hetedik szabad voksolás, mégis az elsõ, mert ezen a határon túl élõ magyarok is kifejezésre juttathatták politikai nemzetünkhöz való tartozásukat, vagyis az egy hónapja megválasztott képviselõk az elsõk, akiket a nemzet egésze választott. Emellett elsõk abban is - folytatta -, hogy egy kisebb létszámú törvényhozásban kezdik meg munkájukat, egy olyan összetételû Országgyûlésben, amelyben a nemzeti kisebbségek szószólói is helyet kapnak.

A megválasztott képviselõkhöz szólva a köztársasági elnök hangsúlyozta: történelmi értelemben önök az elsõ magyar népképviseleti Országgyûlés munkájának folytatói, azok jogutódai, akik 166 évvel ezelõtt elindították Magyarországot a nyugatos polgárosodás útján. Kiemelte azt is, hogy a mostani az elsõ olyan parlament, amelynek tagjai az új alaptörvényre teszik le esküjüket. A köztársasági elnök kitért arra is, hogy minden, amit ma teszünk vizeinkkel, földjeinkkel, levegõnkkel és természeti erõforrásainkkal, az az utánunk jövõ nemzedékek sorsát is érinti, ezért a fenntartható fejlõdés nem pusztán egy jól hangzó szlogen, de eleven, húsba vágó kérdés is, olyasmi, amit nap mint nap, minden döntés meghozatala elõtt érdemes bölcsen mérlegre tenni.

Az alakuló ülésén tartott beszédében Áder János javaslatot tett arra, hogy az Országgyûlés Orbán Viktort, a Fidesz elnökét válassza meg miniszterelnöknek. Az államfõ emlékeztetett, hogy a Nemzeti Választási Bizottság néhány napja megállapította az egy hónappal ezelõtti országgyûlési választás végeredményét, az Alkotmánybíróság pedig döntött a választási rendszert érintõ beadványokról. E két döntést követõen senki sem kérdõjelezheti meg a választások tisztaságát, választási rendszerünk alkotmányosságát, a leendõ kormány legitimitását - jelentette ki Áder János. Beszéde végén Deák Ferencet idézte: én tisztelem és szeretem a hon polgárainak azon részét is, kik ellenfeleink. Csak azt adja Isten, hogy ellenfeleink legyenek e hazában, de polgár polgártársának, ha ellenfele is, ellensége ne legyen. Végül azt kérte, hogy a képviselõk munkájuk során sohase feledjék azt a négy szócskát, amelyet a Himnusz szerzõje, Kölcsey Ferenc hagyott ránk: A haza minden elõtt.