A megkérdezett magyar felnõttek 84%-a szerint koszos a készpénz, ám mindössze 26%-uk (négy emberbõl egy) mossa meg minden alkalommal a kezét, miután pénzhez ért – derül ki a MasterCard ma nyilvánosságra hozott kutatásából1, melyet tizenkét Európai országban végeztek. A kutatásban részt vevõ magyar felnõttek harmada nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne változtatni az életmódján azért, hogy higiénikusabban éljen, megelõzve ezzel a lengyel, cseh, német és horvát válaszadókat.

A MasterCard felmérése a többi vizsgált országban is hasonló eredményt hozott: kiderült, hogy az európaiak kétharmada szerint koszosak a pénzérmék és papírpénzek, így nem higiénikus kézbe venni õket, ám öt európai felnõttbõl mégis csupán egy mossa meg a kezét, miután pénzhez ért. A kutatás során 12 európai országban 9 000 embert kérdeztek meg, akiknek többsége koszosabbnak tartja a készpénzt, mint a tömegközlekedési jármûvek kapaszkodóit, ám a megkérdezett európaiak egyelõre nem hagytak fel a készpénzhasználat szokásával.

A kutatás megállapította: a készpénzhasználattal kapcsolatos veszélyérzet és cselekvés között Magyarországon és Franciaországban van a legnagyobb távolság, vagyis e két országban mondták a legtöbben, hogy koszos a készpénz (84 és 74%), ám itt mosnak a legkevesebben kezet készpénzes fizetés után (26 illetve 19%).

A kutatás kapcsán Eölyüs Endre, a MasterCard igazgatója elmondta:“A készpénz mellett rengeteg más tárgyat vagy felületet használunk másokkal közösen, és ugyan az esetek többségében szerencsére ez nem jár negatív következményekkel, rendkívül fontos a fertõzésveszély csökkentése és az ezzel kapcsolatos tudatosság növelése. Több szempontból is logikus lépés tehát a készpénzmentes fizetés, hiszen a kártyás vásárlás esetében a kártyabirtokos teljes mértékben kontrollálja a fizetés folyamatát, sõt, egyérintéses fizetésnél még át sem kell adnia senki másnak a kártyát. Továbbá a bankkártyák nem porózusak, mint a gyapotszálakból készített európai bankjegyek, és szükség esetén bárhol, bármikor könnyen letörölhetõek, gyorsan fertõtleníthetõek.”

A kutatásban résztvevõ európaiak kétharmada egyetértett abban, hogy óvatosan kell bánni a készpénzzel, mert rengeteg kórokozó lehet rajta. Ennek ellenére a felmérés szerint Európában az emberek gyakrabban mosnak kezet azután, hogy megsimogattak egy állatot (46%) vagy tömegközlekedéssel utaztak (36%), mint azután, hogy pénzt fogtak a kezükben. Egy korábbi vizsgálat, amelyet a MasterCard és az Oxfordi Egyetem végzett 2013-ban1 kimutatta, hogy egy átlagos európai papírpénzen 26 000 baktérium van, melyek ártalmasak lehetnek az egészségünkre. Noha az újabb, idei kutatás résztvevõi tudatában vannak a készpénzhasználat lehetséges egészségügyi kockázatainak, mégis kevesen vannak, akik tesznek valamit ez ellen.


Azzal kapcsolatban, hogy miért vonakodnak az emberek felhagyni a készpénzhasználat szokásával, Donna Dawson brit pszichológus elmondta: “A pénz, amely kézzelfogható bankjegyek és érmék formájában van jelen az életünkben, a gazdasági hatalom és egyéni siker legerõsebb látható jelképe; így sokak számára nehéz bármiféle negatív képzetet társítani a fogalmához. Az emberek többsége továbbá úgy gondolja: mivel semmiféle ráhatása nincs arra, hogy õt megelõzõen kik, hányan, hol és hogyan használtak egy adott papír- vagy fémpénzt, ezért fölösleges azon aggódni, hogy vajon mennyire lett koszos egy-egy bankjegy vagy érme a korábbi használat során. Lehet, hogy a készpénz koszosságáról szóló információk egy darabig aggasztják az embereket, de aztán viszonylag hamar megfeledkeznek róluk”.

A MasterCard kutatásának további eredményei szerint tízbõl csaknem négy európai (37%) hajlandó lenne változtatni az életmódján a nagyobb higiénia érdekében, és a többségük azt mondta, szívesen térne át a bankkártyás illetve egy érintéses fizetésre ebbõl a célból. Ami a nagyobb higiénia érdekében történõ életmódbeli változtatás kérdését illeti, a magyarok a 12 országot átfogó kutatásban hatodik helyen végeztek: a megkérdezett magyar felnõttek 35%-a nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne változtatni az életmódján azért, hogy higiénikusabban éljen, megelõzve ezzel a lengyel, cseh, német és horvát válaszadókat.

Dr Jim O’Mahony ír biológus, a Cork Institute of Technology munkatársa szerint “Régóta közismert, hogy kapcsolat van a pénzhasználat és a higiénia hiánya között. Történelmi feljegyzésekbõl tudjuk, hogy Angliában a falusiak a pénzt hibáztatták a pestisjárványok terjedéséért, és fertõtlenítési céllal ecetes hordókban áztatták a pénzérméket1. Az utóbbi években számos tudományos kutatás igazolta, hogy a bankjegyek és pénzérmék baktériumokat és más mikrobákat hordoznak. Az emberek többsége tudatában van annak, hogy kockázatos pénzzel érintkezni, ám a gyakorlatban a többség még a legegyszerûbb higiénés szabályokat sem tartja be.

Ahogyan korábbi vizsgálatok már kimutatták, egy átlagos európai bankjegyen 26 000 baktérium kolónia él. Ennek tudatában minden okunk megvan rá, hogy a készpénzhasználatot egészségügyi kockázattal járó tevékenységnek tarstuk, ami éppolyan fertõzésveszélyes, mint megfogni a vécékilincset, közös tányérból enni nyilvános helyen, vagy megfogni egy mozgólépcsõ korlátját. Noha nincsenek kõbevésett nemzetközi sztenderdek arra vonatkozóan, hogy a téli infuenza- vagy egyéb járványok idején hogyan kellene kezelni a készpénzt, de az bizonyos, hogy az ilyen fertõzésveszélyes idõszakokban célszerû lenne elõnyben részesíteni a higiénikusabb megoldásokat, mint amilyen például a készpénzmentes fizetés.”

Chris Kangas, a MasterCard Europe egyérintéses fizetési megoldásokért felelõs vezetõje hozzátette: “Az idei kutatásból világosan látszik, hogy a készpénzhasználat higiéniai kockázatai ellenére az európaiak nehezen hagynak fel a készpénzes fizetés rossz szokásával, noha az egyérintéses fizetés segítségével nem csak gyorsan és kényelmesen, hanem baktérium- és kórokozómentesen lehet fizetni, nem úgy, mint ha készpénzt használunk, és a bankjegyekkel együtt számos kórokozót is továbbadunk fizetés közben.”