A kutatókat meglepte a felfedezés: a korábban becsült 80-90 százalékhoz képest csak körülbelül fele a genetikai tényezõk súlya az autizmus kialakulásában - olvasható az amerikai orvosok társasága folyóiratában, a Journal of the American Medical Association címû lapban ismertetett kutatásban.

Az eredmény több mint kétmillió svéd állampolgár egészségügyi adatainak elemzésébõl származik, mindannyian 1982 és 2006 között születtek. Az autizmus genetikai tényezõinek kutatásában ez az eddigi legnagyobb léptékû tanulmány.

Az autizmus a világon körülbelül minden századik embert érinti. A friss amerikai statisztikák szerint számuk az Egyesült Államokban magasabb, 68 személybõl egyet súlyt az idegi-fejlõdési zavar, bár ezek között enyhébb esetek is lehetnek, mivel a tünetek jobb felismerése miatt az orvosok több esetet diagnosztizálnak.

A rendellenesség az agyi mûködés alapvetõ fejlõdésterületeket érintõ, egész életen át tartó zavara, amely a társas viselkedés, a kommunikáció, a képzeleti mûködés és a rugalmas gondolkodás zavarában jelentkezik. Eredetének pontos okai ismeretlenek, a vizsgálatok azt tanúsítják, valószínûleg genetikai és környezeti tényezõk számlájára írható kialakulása.

A környezeti tényezõket a tanulmány nem elemezte. Többek közt a család társadalmi-gazdasági helyzetét, a születés körüli szövõdményeket, a várandósság elõtti és alatti fertõzéseket és gyógyszerszedést sorolják ide.

A kutatók elemezték családtagpárok: egypetéjû és kétpetéjû ikrek, anyai és apai féltestvérek, illetve unokatestvérek adatait. Kiderítették, hogy akinek a testvére autista, annál tízszer nagyobb eséllyel alakul ki a rendellenesség. Ha a féltestvérét érinti, akkor a valószínûség háromszoros, ha unokatestvérét, akkor kétszeres az autizmus esélye.

A tanulmányt a londoni King's College és a stockholmi Karolinska Intézet kutatói készítették.