A hitel elengedése azonban adóköteles bevételnek minõsül, vannak persze kivételek is. Pontosan milyen feltételek mellett valósul meg az elengedés, és mennyit kell adóznom?

A hiteltartozások részleges vagy teljes elengedése sokszor szerepel a hírekben, mivel a magyar lakosság jelentõs részét érinti a kérdés. Különösen a devizahitelek esetében fordul elõ, hogy az ügyfelek nehézkesen, vagy egyáltalán nem tudják fizetni a felvett kölcsönt, ezért esetükben égetõ a probléma, de jólfizetõ adósok esetén is elõfordulhat a hitelelengedés. Négy olyan esetet találtak, amikor a hitelintézet valamilyen okból elengedte a tartozás egy részét:
állami szabályozás miatt (pl: árfolyamgát)
nemfizetõ adós hitelének újratárgyalása során
a Nemzeti Eszközkezelõ tulajdonába kerülõ ingatlan esetén elengedésre kerülõ hitelnél
a bank méretének csökkenésébõl következõen.

Mennyit kell ezután adóznom?

Nem feltétlenül kell adózni az elengedés során, de nem mindegy, hogy milyen célból engedte el a bank a tartozást. A törvény szerint, az elengedett adósság egyrészt személyi jövedelemadó (SZJA), másrészt egészségi hozzájárulás (EHO) köteles lesz. Ez azt jelenti, hogy az ügyfélnek egy összegben kell kifizetni a 16 százalékos adót, a banknak pedig a 27 százalékos hozzájárulást. Ez egy nagyobb összegû tartozás esetén jelentõs összeget tehet ki mind a két fél esetén. A törvény szerint két kivétel van, amikor nem kell megfizetni az adót. Az elsõ, amikor a Nemzeti Eszközkezelõ veszi át a lakást, ebben az esetben a szabályok szerint automatikusan mentesül a magánszemély az adófizetés alól.

A másik kivétel szerint az árfolyamgát konstrukcióba belépõ 90 napon túl nemfizetõ ügyfelek esetén a bankok csak akkor kapnak állami garanciát a gyûjtõszámla kifizetésére, ha a hitel egy részét elengedik. Ez csak azokra az adósokra vonatkozik, akik esetében az ingatlan értéke a szerzõdéskor meghatározott érték 95 százalékánál magasabb, az efelett található részt engedi el a bank. A jegybank adatai alapján az a lakáscélú devizahitelesek esetében az ingatlanfedezet 90 százalékánál nagyobb adóssággal rendelkezõk aránya jelenleg 57 százalék, vagyis a devizahitelesek közel hatvan százaléka jól járhat, ha az árfolyamrögzítést választja. Így az adós beléphet az árfolyamgátba, sõt amennyiben az ingatlan értéke 5 százaléknál kisebb mértékben csökkent, akkor a lakás eladásával akár meg is szabadulhat a hitelfizetés terhe alól. Ebben az esetben a pénzintézet dönthet arról, hogy tesz-e engedményt. Ha úgy dönt, hogy nem tesz engedményt, akkor nem kap állami garanciát, viszont nem kell leírnia a veszteséget.

Lényeges, hogy csak akkor adómentes az árfolyamgátba való belépés esetén az elengedett összeg, ha "azonos helyzetben lévõket egyenlõ elbánásban részesítõ elv" érvényesül. Ez azt jelenti, hogy két feltételnek kell megfelelni a mentesüléshez.
A pénzintézet belsõ szabályzatának tartalmaznia kell az elengedés szabályait.
Méltányossági alapon engedje el a pénzintézet a tartozást, azaz az ügyfelek között egyenlõ mértékû legyen az elengedett összeg (az adósság arányában), vagyis nem lehet kivételezni egyes ügyfelekkel sem pozitív, sem negatív irányba.

A fenti elv alkalmazása esetén az elengedés oka az adófizetés szempontjából lényegtelen, az a fontos, hogy egyenlõen kell eljárnia a pénzintézetnek.

Az adósságcsökkentés esete lehet a bank stratégiájának változása is, a közelmúltban egyébként több bank esetén is felmerült, hogy kivonul Magyarországról. Ebben az esetben a kivonuló pénzintézet valószínûleg az egyenlõ elbánás elvét alkalmazná, így adómentessé téve a hitel részleges vagy teljes elengedését.

Milyen hitelekre vonatkozik a hitelelengedés adómentessége?

2014-ig csupán a lakáshitelek és jelzáloghitelek esetén mentesült az ügyfél az adófizetés alól, azonban év eleje óta már minden pénzkölcsön nyújtásából származó követelés mentesülhet, ha a pénzintézet belsõ szabályozása tartalmazza az elengedés szabályait, feltételeit az egyenlõ elbánás elve szerint.

Mennyit jelent az adó mértéke számszerûsítve?

Az általános elengedés még az árfolyamgátba való belépés miatt is ritkaságszámba megy, így általában adót kell fizetni az elengedés után. Az elengedett összeg 16 százalékát kell befizetnünk az adóhatóság felé, ez azonban jelentõs eltéréseket mutathat. Egymillió forintos adósság elengedése esetén 160 ezer forint, míg hárommillió forint adósság esetén már ennek háromszorosa, mintegy 480 ezer forint a befizetendõ összeg. A részleges hitelelengedés esetén tehát érdemes azzal számolni, hogy az adót is ki kell fizetnünk. Azt érdemes szem elõtt tartani, hogy az adósság elengedése csak az ingatlan fedezet 95 százaléka feletti részre vonatkozhat, illetve, hogy a bank errõl saját hatáskörön belül dönthet. Így minél nagyobb lenne az elengedett összeg, annál kisebb az esélye, hogy a pénzintézet él ezzel a lehetõségével.


A közmûtartozások elengedése

Amennyiben a háztartás egy fõre esõ jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét (jelenleg 28,5 ezer forint kétszerese, tehát 57 ezer forint), akkor a közmûtartozások elengedése után sem személyi jövedelemadót (SZJA), sem egészségi hozzájárulást (EHO) nem kell fizetni. Ezt egyébként az elengedés nyilatkozattételének idõpontját megelõzõ három hónapban vizsgálja az adóhatóság.