Idén is kiválasztották azt az néhány kutatót, aki vállalta, hogy a Lendület program keretében hazatér Magyarországra, itthon folytatja kutatásait, cserébe pedig támogatást kap a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA).

A programot még Pálinkás József kezdte meg 2009-ben, Lovász László, az Akadémia múlt héten megválasztott új elnöke a választás utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy azt folytatni kell, bár kisebb átalakításokra szükség van, hogy ne csak a reálos tudományterületek mûvelõi tudják kihasználni a lehetõséget.

A programban kutatócsoportok alakulnak, amelyek bizonyos témára specializálódnak, a cél fiatal kutatók hazahozása, illetve külföldi kiválóságok Magyarországra csábítása. Még Pálinkás elnöksége alatt az egyetemekre is kiterjesztették a programot.

Idén 800 millió forintból 18-an alapíthatnak kutatócsoportot. 2009 óta összesen 97 hazai kutatócsoport jött létre. Lovász szerint a program a kutatók hazajövetele mellett arra jó, hogy az itthon dolgozók ne kényszerüljenek külföldre, valamint fontos az is, hogy lássuk: Magyarországon van a fiatalok körében világszínvonalú tudomány. A mai esemény pedig az eredményhirdetés mellett seregszemle is. Az új elnök úgy véli, még nagyobb erõfeszítéseket kell tenni, hogy a társadalomhoz is eljuttassák a programot, jobban kell kommunikálni.

A pénteken bemutatott új kutatócsoport-vezetõk, már elismert kutatók:
Juhász Gábor, biológus: sejtek lebontó és újrahasznosító folyamatait kutatja, Szegeden folytatja;
Nagy Csongor István, jogtudós: a nemzetközi magánjog és a versenyjog területén kutat, a föderális piacokat;
Than Nándor Gábor, kutatóorvos: az USA-ból érkezik haza, anyagi magzati immuntoleranciával foglalkozik;
Kis Farkas Gábor, irodalomtörténész: Ausztriából érkezik az ELTE-re, azt vizsgálja, milyen karrierszerkezetek léteztek a korai magyar humanisták korában;
Dombi Péter, fizikus: ultragyors fizikával és nanooptikával foglalkozik, a Wigner Kutatóközpontban folytatja, gyakorlati alkalmazásra is koncentrálna;
Hegyi Péter, gasztroenterológus: a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának kezdeti lépéseit vizsgálja, mivel ennek egyelõre nincs specifikus terápiája;
Szilágyi Róbert Károly, vegyész: az USA-ból tér haza a Pannon Egyetemre. Témáját tíz évvel ezelõtt kezdte, mostanra az elméletét gyakorlati problémákra fordítja. A lágy és kemény anyagok molekuláris szerkezetével foglalkozik;
Bárány Attila Pál, történész: a szegedi egyetemen folytatja, a középkori Magyarország európai emlékezetét kutatja;
Gyõrffy Balázs, kutatóorvos, onkológus: a SOTE-ról jön át az MTA-s kutatócsoportba. Daganatos betegségek megfelelõ biomarkereit keresi;
Maria Lugaro, csillagász: idén elõször érkezik személyében külföldi kutató a programba. Ausztráliából érkezik az MTA-ba, a Konkoly Thege obszervatóriumba. Azt vizsgálja, honnan erednek a különbözõ elemek, melyik csillagból származnak. Férjével és négy gyerekével költözik Budapestre;
Dosztányi Zsuzsanna, biofizikus: az ELTE biológiai tanszékén kezdi el kutatásait. Kvantummolekulákkal foglalkozik, az egyértelmû térszerkezettel nem rendelkezõ fehérjékkel foglalkozik.

Pályakezdõk:
Kézsmárki István, fizikus: az intelligens anyagokkal foglalkozik, azok optikai tulajdonságaival. Az Augsburgi Egyetemrõl tér haza a BME Fizika Tanszékére;
Janáky Csaba, vegyész, napenergia segítségével a tüzelõanyagok elõállítását kutatja Szegeden: fotoelektrokémiai folyamatokat. A levegõ szén-dioxidját alakítanák át hasznos anyagokká. Eddig Texasban dolgozott, ahol alkohollá alakították a szén-dioxidot. 29 évesen õ a legfiatalabb nyertes kutató;
Jakus Zoltán, kutatóorvos: a pennsylvaniai egyetemrõl tér haza. A tüdõ nyirokrendszerét térképezik fel, a koraszülötteknél gyakori légzéselégtelenségek okait keresik;
Kóspál Ágnes, fizikus: az Európai Ûrügynökség hollandiai központjából érkezik az MTA csillagászati kutatóközpontjába. A chilei ALMA rádióteleszkóp-rendszerrel vizsgálja majd a születõ csillagokat;
Nagy László, biológus: az USA-ból tér haza, az evolúcióbiológiai mûhelyhez csatlakozik;
Tapasztó Levente, fizikus, nanotechnológiáva, grafénnal foglalkozik. Célja gyors és kis fogyasztású nanotechnológiai eszközök fejlesztése;
Bay Péter, biokémikus: a Debreceni Egyetemen kutat. Az emberi szervezetben élõ mikroorganizmusokat vizsgálja, azt, hogy ezek hogyan reagálnak a szervezetben kialakuló tumorokra.

Ausztriából, Hollandiából, Ausztriából, USA-ból, Németországból érkeztek a kutatók. Eddig összesen kilenc nõ érkezett a programba, most hárman. Többen még külföldön voltak az eredményhirdetés idején, így Skype-on, illetve videoüzenetben jelentkeztek be.