Az Európai Néppárt alakíthatja a legerõsebb frakciót az Európai Parlamentben. A részvétel több mint 30 év után elõször valamelyest emelkedett, több országban azonban a szélsõséges, unióellenes pártok megerõsödtek.

Fölényes gyõzelmet aratott a szélsõjobboldali Nemzeti Front Franciaországban, a vasárnapi EP választáson. Minden harmadik képviselõt õk küldik Strasbourgba. A párt elnöke, a gyõzelmük bejelentése után nemsokkal már azt követelte, oszlassák fel a Francia Nemzetgyûlést, és írjanak ki új parlamenti választásokat.

Marine Le Pen szerint Franciaországnak vissza kell szereznie a szabadságát az európai bürokratáktól, és meg kell szabadulnia a sorozatos megszorításoktól.

Ugyanezt szeretné a görög, szélsõbaloldali Sziriza párt is, amely szintén megnyerte az EP-választást. Jól szerepelt a görög, szélsõjobboldali Arany Hajnal Párt is, akik a harmadik helyet szerezték meg.

Meglepetés született Nagy Britanniában is, ahol az unióból való kilépést szorgalmazó Függetlenségi párt nagy gyõzelmet aratva, jócskán megelõzte a két nagy pártot, a konzervatívokat és munkáspártot is.

Még ennél is nagyobb a meglepetés Hollandiában, ugyanis hibásnak bizonyult az exit poll felmérés. Geert Wilders euroszkeptikus, idegengyûlülõ pártja a csütörtöki adatok szerint negyedik lett, a szavazatok tényleges feldolgozása után azonban kiderült: a második helyet szerezte meg.

Németországban a konzervatív CDU/CSU pártszövetség gyõzelmét hozta az európai parlamenti választás, de most elõször egy euroszkeptikus, és a neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt is szerzett mandátumot.

Az Európai Parlamentben a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú pártokat tömörítõ Európai Néppárté lesz a legerõsebb frakció, így a néppárti Jean-Claude Junckernek van a legnagyobb esélye arra, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen.