2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Európai körkép az EP-választás eredményeirõlForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-05-27 11:00:28
Címkék: Bihari hírek
A korábbi két európai parlamenti választásnál is alacsonyabb volt a részvétel vasárnap Szlovéniában, Olaszországban a Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép Demokrata Párt (PD) végzett az élen, Németországban konzervatív gyõzelem született.

Hivatalos francia részeredmény: a szélsõjobboldal gyõzött 26 százalékkal

Franciaországban a szélsõjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 26 százalékával megnyerte az európai parlamenti (EP) választásokat, több mint öt százalékkal maga mögé utasítva a 20,66 százalékot szerzett jobbközép Népi Mozgalom Unióját (UMP). A kormányzó szocialisták 13,88 százalékkal a harmadik helyre szorultak a francia belügyminisztérium által a szavazatok nyolcvan százalékának feldolgozottsága után kiadott hivatalos részeredmények szerint. A centrista pártszövetség (UDI-Modem) 9,7 százalékot, a Zöldek 8,75, a kommunistákat és egyéb szélsõbaloldali formációkat tömörítõ Baloldali Front pedig 6,23 százalékot ért el.

Konzervatív gyõzelem Németországban

Németországban a konzervatív CDU/CSU pártszövetség a bajor CSU vártnál gyengébb szereplése miatt ugyan szavazatokat veszített a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson az öt évvel ezelõtti voksoláshoz képest, de így is nagy elõnnyel az elsõ helyen végzett a hétfõ hajnalban közölt hivatalos elõzetes eredménye szerint. Az EP történetében elõször egy német euroszkeptikus párt és egy neonáciként számon tartott német párt is szerzett képviseletet az Európai Unió multinacionális parlamenti közgyûlésében. A részvételi arány 48,1 százalékos volt Németországban, jelentõsen emelkedett a 2009-ben regisztrált 43,3 százalékhoz képest, és jóval felülmúlta a 43,11 százalékos uniós átlagot. A CDU/CSU a szavazatok 35,3 százalékát érte el, így várhatóan 36 mandátumot szerez az EP-ben Németországra jutó 96-ból.

A CDU kampányát vezetõ David McAllister volt alsó-szászországi miniszterelnök elégedetten nyilatkozott az urnazárás után, kiemelte, hogy elérték céljukat, hiszen a konzervatívok ismét gyõzelmet arattak. A csak Bajorországban induló CSU 1,56 millió szavazatot szerzett, 300 ezer szavazót elveszített 2009-hez képest, eredménye szövetségi szintre átszámítva 5,3 százalékra csökkent az elõzõ EP-választáson elért 7,6 százalékról. Horst Seehofer pártelnök, bajor miniszterelnök súlyos csalódásnak nevezte az eredményt, rámutatva, hogy elemezni kell az okokat. Az elsõ elemzõi értékelések szerint nem vált be az uniós integrációval szemben erõsen kritikus kampány. Ez a hangvétel nem mozgósította eléggé a bázist, és új szavazókat sem igen hozott, mert az euroszkeptikus nézeteket hitelesebben képviselték mások, elsõsorban az újonc Alternatíva Németországnak (AfD).

A tavaly alakult AfD - amely a szeptemberi választáson nem jutott be a német parlament alsóházába (Bundestag) - az EP-választáson stabilizálta kétmilliós bázisát és helyét a német politika elsõ vonalában, a CSU-t legyõzve 7 százalékos eredményt ért el, amivel 7 helyet szerezhet az EP-ben. Bernd Lucke, a párt társelnöke hangsúlyozta, hogy pártja higgadt, szakszerû politizálásra készül az EP-ben, és nem hajlandó együttmûködni radikálisokkal, köztük a francia Nemzeti Fronttal, az osztrák vagy a holland Szabadságpárttal. A konzervatív CDU/CSU után a második helyet a szociáldemokraták (SPD) szerezték meg, éppen úgy, mint az elõzõ nyolc közvetlen EP-választáson. Az SPD a 2009-es 20,8 százalékhoz, eddig legrosszabb eredményéhez képest jelentõsen elõrelépett, 27,3 százalékot értek el, ami 28 mandátumot jelenthet.

Sigmar Gabriel pártelnök rendkívüli sikerként értékelte az eredményt, kiemelte, hogy a második világháború vége óta egyetlen országos választáson sem növelték támogatottságukat ekkora mértékben. A sikerben nagy szerepe volt Martin Schulz listavezetõnek, az európai szocialista pártcsalád csúcsjelöltjének - tette hozzá. A Zöldek eredménye gyengült a 2009-es 11,8 százalék után, de az ökopárt még a lélektani határként számon tartott 10 százalék felett végzett, csaknem 3 millió választó támogatása révén a szavazatok 10,4 százalékát szerezte meg, ami várhatóan 11 mandátumot jelent. A Baloldal is gyengült kismértékben, az öt évvel ezelõtti 7,2 százalék után 7 százalékot szerzett, és így 7 képviselõi helyhez juthat.

A Bundestagból tavaly kiesett liberális FDP zuhanórepülése folytatódott, a támogatottsága a 2009-es - minden korábbinál magasabb - 11,1 százalékról 3,4 százalékra gyengült, a mandátumainak száma így 12-rõl várhatóan 3-ra csökken. A német alkotmánybíróság az idén eltörölte az EP-választásra vonatkozó bejutási küszöböt, így 7 kisebb, 1 százalék körüli támogatottságú párt is szerezhet egy-egy mandátumot, köztük a neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD), és az ironikus felvetéseirõl ismert - például Németország és Berlin megosztottságának visszaállítását és Svájc körbefalazását követelõ - A PÁRT (Die PARTEI) nevû viccpárt, amelyre több mint 180 ezren szavaztak.

Luxemburgban Juncker pártja nyert

Luxemburgban Jean-Claude Juncker egykori miniszterelnök, az Európai Néppárt csúcsjelöltjének pártja, a Keresztényszociális Néppárt (CSV) kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson.

Az éjfél után közzétett adatok tanúsága szerint a CSV-re a választók 37,65 százaléka szavazott, amivel a párt 3 mandátumot szerez majd a strasbourgi uniós parlamentben. A tavalyi elõre hozott választáson gyõzni tudó, ám a kisebb pártok összefogása miatt a hatalomból távozni kénytelen CSV mellett még a Zöldek, a Demokrata Párt és a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt szerzett egy-egy mandátumot.

A részvétel kötelezõ volt, a választópolgárok 90 százaléka ment el szavazni.

Belgiumban a flamand nacionalistáké a legtöbb mandátum

Belgiumban a flamand nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) szerezte a legtöbb a mandátumot az európai parlamenti választáson a vasárnap éjfél után közzétett nem hivatalos eredmények szerint.

Belgium 21 EP-képviselõje közül a királyságot alkotó három közösségbõl a hollandul beszélõ flamandok 12-t, a franciaajkú vallonok 8-at, a német kisebbség pedig egy képviselõt választhat.

Az N-VA az összes voks 18,4 százalékát kapta, ezzel négy mandátumot szerez, 3-3 képviselõje les Strasbourgban a flamand kereszténydemokratáknak, a vallon liberálisoknak és a vallon Szocialista Pártnak (PS) is.

Flandriában a nacionalisták és a kereszténydemokraták mellett a Flamand Liberálisok és Demokraták szerezhetnek még két mandátumot. A hollandajkú közösséget emellett egy-egy fõvel képviseli majd a balközép Másik Szocialista Párt (sp.a), a flamand zöldek, és a szélsõjobboldali Flamand Érdek (Vlaams Belang) egy-egy politikusa.

A franciaajkú közösség a PS és a liberális Reformer Mozgalom (MR) három-három politikusa mellett a jobbközép Demokrata Humanista Centrum (cdH) és az Ecolo vallon zöldpárt egy-egy jelöltjét juttatta mandátumhoz.
Az országban a szavazás az EP-választáson elõzetes regisztrációhoz kötött, akik pedig jelzik, hogy szavazni akarnak, azok számára a részvétel kötelezõ.



Hollandia: a korábbi exit pollt megcáfolva mégsem szerepelt olyan rosszul Wilders idegengyûlölõ pártja

Az elõrejelzettnél jobban szerepelt Hollandiában Geert Wilders euroszkeptikus, idegengyûlölõ szélsõjobboldali Szabadságpártja (PVV) az európai parlamenti választásokon: míg a voksolás után, csütörtök éjjel közzétett exit poll eredmények szerint a párt csak a negyedik helyen szerepelt, az ANP holland hírügynökség vasárnap éjszakai, immár az elõzetes eredményeken alapuló összegzése szerint a PVV holtversenyben a második helyen végzett.

A vasárnap éjszakai adatok szerint a kereszténydemokraták végeztek az elsõ helyen, s nekik 5 mandátumuk lesz az Európai Parlamentben. A második helyre viszont Wilders pártja és a baloldali liberális (a kereszténydemokratákhoz hasonlóan szintén Európa-párti) Demokraták 66 kerültek: mindkét szervezetnek 4-4 helye lesz Strasbourgban.
A holland választási bizottság a végleges adatokat csak késõbb ismerteti.

Néppárti gyõzelem született Spanyolországban, de visszaestek a nagy pártok


A kormányzó Néppárt (PP) nyerte az európai parlamenti választást Spanyolországban, de eredményei a másik hagyományosan nagy erõhöz, a szocialista párthoz (PSOE) hasonlóan jelentõs mértékben elmaradnak a legutóbbi EP-választásokétól. Portugáliában a szocialista ellenzék gyõzött, mert a jelek szerint a választók elégedetlenek a kormány gazdasági megszorító intézkedésekre épülõ politikájával.

Spanyolországban a csaknem végleges (98 százalékos feldolgozottságú) eredmények szerint a PP 26,03, a PSOE 23,04 százalékot szerzett, és 16, illetve 14 képviselõt küldhet az uniós parlamentbe, ahol az ország összesen 54 hellyel rendelkezik. Öt évvel ezelõtt a Néppárt 24, a szocialisták 23 mandátumhoz jutottak.

A mostani voksoláson számos kisebb erõ jelentõsen elõrelépett, és közülük is kiemelkedõen szerepelt az idén januárban tanárok által létrehozott, baloldali Podemos párt, amely 7,9 százalékkal 5 képviselõi helyhez jutott. A környezetvédõket és szélsõbaloldali erõket is magában foglaló Egyesült Baloldal hat mandátumot nyert, és egyrõl négyre növelte képviselõinek számát a centrista Haladás és Demokrácia (UPyD) párt is.

A választási részvétel valamelyest nõtt az elõzõ, 2009-es EP-választáshoz képest: akkor a jogosultak 44,89, most 45,7 százaléka járult az urnákhoz.

Portugáliában - szintén csaknem végleges eredmények szerint - az ellenzéki szocialisták öt százalékponttal több szavazatot kaptak, mint öt évvel ezelõtt: a voksok 31,6 százalékát nyerték el. A kétpárti kormánykoalíció (a Szociáldemokrata Párt és a konzervatív Demokratikus és Szociális Központ) a szavazatok 28,54 százalékát szerezte meg, szemben a 2009-es 40,08 százalékkal. Harmadik helyre a kommunisták kerültek 12 százalékkal, a negyedik befutó pedig egy meglepetéspárt, a Föld Pártja (MPT) lett, 7,11 százaléknyi vokssal.

Portugália 21 képviselõt választott az Európai Parlementbe.

Az országban a tervek szerint jövõ õsszel általános választásokat tartanak, és a mostani eredmények nem számítanak kedvezõ elõjelnek Pedro Passos Coelho miniszterelnök számára. A kommunisták már bejelentették, hogy hamarosan bizalmatlansági indítványt terjesztenek be a kormánnyal szemben.

Portugáliában vasárnap a jogosultak 34,5 százaléka élt szavazati jogával.

Jobboldali gyõzelem Horvátországban

Jobboldali gyõzelem született Horvátországban, mivel a 11 európai parlamenti helybõl hat mandátumot a jobboldali pártok szereztek meg. S egy zöldpárti politikus is képviselni fogja az országot az Európai Parlamentben.

A 11 európai parlamenti mandátumból az ellenzéki Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette jobboldali pártok szövetsége 5 mandátumot szerzett az Európai Parlamentben, s egy mandátumhoz jutott a Szlavónia és Baranya Horvát Demokratikus Szövetsége (HDSSB) által irányított, szintén jobboldali Szövetség Horvátországért.

A kormányzó Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette koalíció 4 mandátummal rendelkezik majd a testületben. S a Horvátország Fenntartható Fejlõdése (OraH) elõször küldhet egy képviselõt az EP-be.
A szavazásra jogosult polgárok 25,17û-a vett részt a választásokon.

A választások egyik legnagyobb vesztese a Dragutin Lesar vezette Munkapárt, mivel elveszítették az egyetlen mandátumukat az Európai Parlamentben, ezért a párt vezetõje vasárnap lemondott pártelnöki tisztségérõl, mert véleménye szerint az övé a legnagyobb felelõsség a választási kudarcért. Zoran Milanovic miniszterelnök a nem hivatalos eredmények közzététele után megköszönte a választási részvételt és inkább az elõttük álló feladatok megoldására hívta fel a figyelmet, mivel szerinte nincs meghátrálás és még határozottabban kell elõre haladniuk.

Tomislav Karamarko, a gyõztes HDZ elnöke szerint az ország katasztrofális helyzetben van a balközép kormány miatt, ezért nincs helye az eufóriának. Az ellenzéki jobboldali párt mára Horvátország legerõsebb pártja, amely rendelkezik olyan gazdasági programmal,amely képes az országot kivezetni a gazdasági válságból mondta vasárnap este Karamarko.

Ivo Josipovic államfõ vasárnap kijelentette; a jövendõ 11 európai parlamenti képviselõtõl aktív részvételt vár az európai döntéshozatalban és persze a legjobb döntések meghozatalát Horvátország számára. Horvátországban 2013 áprilisában tartottak EP-választást, mivel az ország 2013. július 1-én lett az Európai Unió tagja. Ekkor a horvát választópolgárok 12 mandátumról dönthettek, eggyel többrõl, mi a mostani választáson. A tavalyi választáson a HDZ vezette szövetség 6 mandátumot szerzett, az SDP által vezetett koalíció 5 képviselõt küldhetett az EP-be, míg a Horvát Munkapárt egy képviselõi helyet szerzett. Ekkor a választásra jogosultak 21 százaléka élt szavazati jogával.

Szlovákiában Fico pártja nyert, az MKP és a Most-Híd egy-egy mandátumot szerzett

A Robert Fico vezette kormánypárt, a baloldali Irány-Szociáldemokrácia nyerte az európai parlamenti (EP-) választásokat Szlovákiában, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt egy-egy mandátumot szerzett - derült ki a voksolás vasárnap nyilvánosságra hozott hivatalos végeredményeibõl.
A szombaton rekordalacsony, 13,05 százalékos részvétel mellett tartott választáson az Irány-Szociáldemokrácia az érvényes voksok 24,09 százalékát szerezte meg, ami Robert Fico pártjának 4 EP-mandátum megszerzésére volt elég. Ez eggyel kevesebb, mint amennyivel a párt jelenleg rendelkezik.

Túllépte az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöböt Berényi József pártja, az MKP, amely a voksok 6,53 százalékát megszerezve jobb eredményt ért el, mint a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt, amelyre a választók 5,83 százaléka voksolt.

Az eredmény mindkét párt számára egy-egy mandátumot jelent, az MKP listájáról Csáky Pál a felvidéki magyar párt listavezetõje, a Most-Híd részérõl Nagy József a pártlista második helyezettje jutott Brüsszelbe.

Szlovákia az országra esõ kvóta alapján 13 képviselõt juttat Brüsszelbe, ahová a szombati voksolás alapján 8 párt és politikai mozgalom jelöltjei jutottak ki. A szlovák EP választáson a vártnál jobban szerepeltek a jobboldali pártok, az Európai Néppárt (EPP) frakciójában politizáló szlovákiai EP képviselõk száma nem változik, a következõ választási ciklusban is 6 lesz. A baloldal, amely Szlovákiában gyakorlatilag csak Robert Fico kormánypártját jelenti, helyzete egy képviselõi mandátummal gyengült.

A második legjobb eredményt elérõ Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) a voksok 13,21 százalékát szerezte meg, így az eddigihez hasonlóan ismét két képviselõjük lesz Brüsszelben. Ennél gyengébb eredményt ért el, de ugyancsak 2 képviselõi mandátumot szerzett a Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) amely a voksok 7,75 százalékát megszerezve a harmadik legjobb eredményt produkálta.

Az EP-be való bekerüléshez választási küszöböt túllépte még a negyedik legjobb eredményt (a voksok 7,46 százaléka) szerzett, populista Egyszerû Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevet viselõ, a szlovák politikai palettán a 2012-es parlamenti választások elõtt megjelent mozgalom, amelynek egy képviselõje lesz Brüsszelben. Hasonlóképpen mint a KDH-ból kilépett Daniel Lipsic által alapított Nova pártnak, amely a voksok 6,83 százalékát kapta meg. Egy képviselõje lesz az EP-ben a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártnak is, amely a szavazatok 6,66 százalékát kapta meg.

Szlovákiában az EP-be kerülésért rekordszámú, 29 politikai párt és mozgalom 333 jelöltje küzdött. Az EP választás részvételi aránya ugyanakkor még a várakozásoknál is alacsonyabb szinten alakult, 13,05 százalékos volt.

A kormánykoalíciós Igen (ANO) nyert Csehországban

A kormánykoalícióhoz tartozó Igen (ANO) mozgalom nyerte az EP-választást Csehországban 16,13 százalékkal, ami négy mandátumot jelent - közölte a cseh statisztikai hivatal.

Ugyancsak négy EP-képviselõi mandátumot szerzett az ellenzéki TOP 09 (15,95) és a kormánykoalíciós Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD-14,17 százalék). Az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM-10,98) és a kormánykoalíciós Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL-9,95) három-három, a Polgári Demokratikus Párt (ODS-7,67) két, míg a Szabad Polgárok Pártja (SSO-5,24) egy mandátumot szerzett. A választási részvétel 18,2 százalékos volt, az eddigi három csehországi EP-választás közül a legalacsonyabb. A két korábbi választás alkalmával a választási részvétel mérsékelten 28 százalék felett volt.

Az Európai Parlamentben Csehországnak eddig 22 képviselõje volt: ODS (9 mandátum), CSSD (7), KSCM (4), KDU-CSL (2). Ez a szám a következõ idõszakban 21-re csökkent.

Érdektelenség Szlovéniában

A legtöbben Ljubljanában, és a fõvárostól 20 kilométerre északra fekvõ Kranjban voksoltak.

Az elõzetes eredmények azt mutatják, hogy a jobbközép pártok szerezték meg a legtöbb szavazatot, és így a nyolc mandátumból öt lehet az övék. A szétforgácsolódott baloldalnak mindössze három hely jutott. A választást megelõzõ közvélemény-kutatások és az urnazárást követõ exit poll is ezt az eredményt vetítette elõre.

A Janez Jansa volt miniszterelnök által vezetett, ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) a voksok 24,86 százalékát szerezte meg, így három mandátumot tudhat magáénak, míg a két, szintén ellenzéki pártot, a kereszténydemokrata Új Szlovéniát (NSi) és a Szlovén Néppártot (SLS) tömörítõ lista két helyre számíthat az uniós parlamentben a voksok 16,46 százalékának megszerzését követõen.

A baloldalon egy hely jutott Igor Soltes egykori szlovén számvevõszéki elnök Hiszek nevû listájának (10,50 százalék), egy a Szlovén Nyugdíjasok Demokrata Pártjának (8,16 százalék) és egy a Szociáldemokratáknak (8,05 százalék).

Az elõzetes eredmények alapján úgy tûnik, Jelko Kacinnak nem sikerült harmadszor is Strasbourgba kerülnie, önálló listája a szavazatok mindössze 4,86 százalékát szerezte meg, ami egyetlen mandátumra sem volt elegendõ. Kimarad az európai politikából a legnagyobb szlovén parlamenti párt, a Pozitív Szlovénia is (6,62 százalék), és nem politizálhat Strasbourgban az Álommunka nevû lista sem (3,59 százalék), amely jelöltjeit internetes követõi közül sorsolta ki.

Szlovéniában egyébként 2004-ben és 2009-ben is a konzervatív pártok, illetve az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó pártok szerezték meg a legtöbb voksot.

A mostani voksolás a politikai elemzõk szerint megmutatta azt is, hogy a szlovén politikusok mire számíthatnak a júliusra tervezett elõre hozott parlamenti választáson. A rekordalacsony részvétel pedig azt bizonyította, hogy az emberek elvesztették a politikába, illetve Európába vetett hitüket - jelentette ki Janja Bozic Marolt elemzõ. Miro Kline kommunikációs szakember szerint pedig a távolmaradással a szavazópolgárok a brüsszeli politikában való csalódottságuknak adtak hangot.

Az ellenzéki szocialisták gyõztek Portugáliában

Az ellenzéki szocialisták gyõzelmét hozták az európai parlamenti választások Portugáliában vasárnap az urnazárás után nyilvánosságra hozott elõrejelzések szerint.

A Szocialista Párt a becslések szerint 30-36 százalékhoz jutott az ibériai országban, amely Magyarországhoz hasonlóan 21 képviselõt küldhet az EP-be. Az ellenzéki pártot ez az eredmény 6-9 mandátum betöltésére jogosítja fel.

A kormányzó koalíció, a Szociáldemokrata Párt és a konzervatív Demokratikus és Szociális Központ (CDS-PP) 25-29 százalékot szerzett, ez 6-8 képviselõi pozíciót jelent.

Két képviselõi helyet nyerhet egy új erõ, a Föld Pártja (MPT), amely 7 százalék körüli voksot kapott. A kommunisták és Zöldek koalíciója 12-15 százalékkal 3-4 mandátumra számíthat. Legalább egy képviselõi helyet elnyert a Baloldali Blokk is 5-7 százaléknyi szavazatmennyiséggel.

Ha a tényleges eredmények megerõsítik a prognózisokat, az jelentõs visszalépést jelenthet Pedro Passos Coelho miniszterelnök kormánya számára másfél évvel a jövõ õszre tervezett általános választás elõtt.

A kormánypárt az élen Olaszországban

A Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép Demokrata Párt (PD) végzett az élen a vasárnapi európai parlamenti választáson Olaszországban az urnák lezárása után közölt exit poll elõrejelzések szerint.

Az európai uniós országok közül Olaszországban zártak be utoljára, vasárnap este tizenegy órakor a szavazóhelyiségek, így itt egyelõre csak a szavazókörökbõl kilépõk megkérdezésén alapuló felméréseket tettek közzé, részeredmények késõbb várhatóak.

Az elõrejelzések harminc százalék feletti eredményt tulajdonítanak a kormánykoalíciót vezetõ PD-nek. Az exit poll adatok szerint a balközép mögött a Beppe Grillo vezette ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) áll. Az M5S a tavalyi olasz parlamenti választásokon 25,5 százalékkal a legnagyobb pártnak bizonyult.

Egyes elõrejelzések szerint a PD és az M5S között tíz százalékos vagy ennél is magasabb a különbség a Matteo Renzi vezette párt javára. A gyõzelem a február 22-én megalakult római kormány iránti bizalom jele lenne a Matteo Renzi miniszterelnök elindította gazdasági-intézményes reformok folytatása érdekében. Harmadikként a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszországot (FI) tüntetik fel, melynek eredménye jelentõsen elmaradna az elõzõ két pártétól.

A szélsõséges Északi Liga az elõrejelzések szerint bejutott az Európai Parlamentbe. Az exit poll adatokat Olaszországban a pártok óvatosan fogadták, miután a 2013-as olasz parlamenti választásokon valótlannak bizonyultak. Elsõként Deborah Serracchiani, a PD fõtitkár-helyettese nyilatkozott azt hangoztatva, hogy ha a felmérések igaznak bizonyulnak, az olasz balközép párt lehet a legnagyobb szocialista és demokrata párt az Európai Unióban.

Az olasz elemzõk kiemelték, hogy a nyugati tagállamokban Matteo Renzi és Angela Merkel német kancellár az egyetlen, aki a kormányerõt vezetve gyõzelmet szerzett az európai választásokon. Hozzátették: ha a Matteo Renzi vezette PD erõteljes elõnyre tett szert és hátra szorította az M5S-t, ez azt mutatja, hogy az olasz választók elutasították Beppe Grillo szélsõséges politikai nézeteit.

Ha a PD jóval harminc százalék felett teljesített, akkor mindenkori legjobb teljesítményét érte el, de még várjuk a végleges eredményeket - hangoztatta Maria Elena Boschi a kormány reformügyi minisztere.

Olaszországban 23 órakor zárták le az urnákat annak ellenére, hogy számos körzetben még szavazásra váró sorok álltak. Rómában káoszt okozott, hogy több mint hatvanezer választó vasárnap vette észre, hogy választási könyvében már nincs több hely a szavazást igazoló pecséteknek, ezért számukra az önkormányzatoknak újakat kellett kibocsátani.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!