Az ombudsman indítványára indult eljárásban az Ab megállapította, hogy a gyermekvállalás szándéka, az ennek érdekében vállalt emberi reprodukciós eljárással – lombikbébiprogrammal – összefüggõ kezelés, illetve az ennek eredményeként vagy természetes úton bekövetkezett várandósság mindaddig, amíg annak nincsenek külsõ jelei, a gyermeket vállaló nõ magán- vagy intimszférájába tartozó körülmény, és mint ilyen, ki van zárva minden állami beavatkozás alól. Az erre vonatkozó adatoknak a munkáltató részére történõ kötelezõ kiszolgáltatásának törvényi elõírása a magánszférába való beavatkozás.

Az Ab indoklása kitér arra, hogy az adatszolgáltatás a munkaadó és a munkavállaló alá- és fölérendeltségen alapuló viszonyához kapcsolódik és – bár a munkáltató látszólag a munkavállaló hozzájárulásával nyer bepillantást a magánszférájába – az nyilvánvaló módon nem önkéntes.

Az Ab hangsúlyozta: a felmondási védelem arra irányul, hogy a munkaviszonyból származó fõ kötelezettség, a munkavégzés teljesítésében való idõleges, a munkavállaló önhibáján kívüli okok miatti akadályoztatás ne vezethessen ahhoz, hogy az érintettek elvesztik munkájukat, illetve hogy az ettõl való félelem ne befolyásolja a nõket a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseik meghozatalánál.

Az Ab indoklása kitér arra is, hogy a bírói gyakorlat szerint ha a munkavállaló nem tudott várandósságáról felmondásának közlésekor, annak utólagos megállapítása azt jelenti, hogy a felmondás jogellenes. A felmondás közlésekor fennálló terhesség a munkavállaló és a munkáltató tudomása nélkül is felmondási tilalmat jelent. Ezért ha a munkavállaló a rendes felmondáskor nem tudott terhességérõl, ezt követõen még a felmondási tilalom alapján jogszerûen kérheti az intézkedés jogellenességének megállapítását. A várandósság elsõ idõszakában a nõk nemegyszer maguk sem tudnak a várandósságukról. Az Mt. azonban attól függetlenül ír elõ “a felmondás közlését megelõzõ” tájékoztatási kötelezettséget, hogy a munkavállaló nõ tudomás szerzett-e a felmondási védelemre okot adó állapotáról.

“A jogalkotó azon munkavállalók számára, akik még nem szereztek tudomást a várandósságukról, lehetetlen feltételt szab a felmondási védelem érvényesítéséhez”, ami az érintettek hátrányos megkülönböztetésével járt – áll az Ab indoklásában.

Az Ab kifejtette, hogy bár az állam alapvetõen szabadságot élvez abban, milyen módon biztosítja a gyermeket vállaló nõknek a többletvédelmet a munka világában, a többletvédelem feltételei nem vezethetnek a munkavállaló alapjogainak szükségtelen és aránytalan korlátozásához. A magánszférába tartozó adatokról való tájékoztatás jelen esetben csak akkor szükséges, ha a felmondási védelem érvényesítése szempontjából releváns esemény, vagyis a felmondás közlése bekövetkezik. Ezzel szemben a kifogásolt rendelkezés alapján a munkavállaló arra kényszerülne, hogy a reprodukciós eljárás megkezdése napján, illetve a várandósságról való tudomásszerzést követõen haladéktalanul megadja a munkáltatónak a felmondási védelem érvényesítéséhez elõírt tájékoztatást.

Az Ab szerint az Mt. támadott rendelkezése alaptörvény-ellenesen korlátozza a gyermeket vállaló nõk magánélethez és emberi méltósághoz való jogát, ezért azt megsemmisítette.

Az Ab arra is felhívta a jogalkotó figyelmét, hogy a közszférában dolgozókra vonatkozó szabályozást is tekintse át, és mindazokban az esetekben, amelyekben a megsemmisített rendelkezéssel azonos tartalmú elõírás található, szüntesse meg az alaptörvény-ellenességet.

A határozat rendelkezõ részével mind a 15 alkotmánybíró egyetértett, Juhász Imre, Salamon László és Pokol Béla azonban párhuzamos indoklásában kifogásolta, hogy az Ab indoklásában a közszférában dolgozókra vonatkozóan is elõírta a jogalkotónak az alaptörvény-ellenesség megszüntetését.

A határozat az Ab honlapján olvasható.