A szocialisták népszerûsége a vasárnapi európai parlamenti választáson visszazuhant a 24 évvel ezelõtti, 1990-es szintre: alig több mint 10 százalékot kaptak. Az MSZP 8 évvel ezelõtt tudott utoljára választást nyerni. Akkor többen úgy tekintettek Gyurcsány Ferencre, mint a baloldal nagy megreformálójára. A szocialisták népszerûsége rekordmagasságú volt: a listás szavazatok több mint 43  százalékát kapták.

Gyurcsány Ferenc egy hónappal a választások után az MSZP frakció zárt balatonõszödi ülésén ismerte el, hogy a kampányban és az azt megelõzõ kormányzása idején folyamatosan hazudtak az embereknek. „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este” - hangzott el többek között ez is a beszédben.

A beszéd nyilvánosságra kerülése után utcai demonstrációk törtek ki. Az emberek Gyurcsány Ferenc távozását követelték. De nemcsak emiatt zuhant akkor történelmi mélységbe az MSZP népszerûsége, hanem a megszorító intézkedések miatt is - többek között az adó- és rezsiemelések, a vizitdíj bevezetése és a közszféra drasztikus leépítése miatt.

A szocialista párt népszerûsége mindezek hatására a 2009-es európai parlamenti választás idejére 17  százalékra zuhant.

Gyurcsány Ferenc 2009 tavaszán lemondott az MSZP elnöki tisztségérõl, majd a 2010-es választási vereség után másfél évvel ki is lépett az MSZP-bõl és saját pártot alapított, ezzel elindult a harc a baloldali szavazókért. A valódi versengés tavaly õsszel azután indult el a baloldalon, hogy Mesterházy Attila és Bajnai Gordon választási szövetséget kötöttek, amibõl kihagyták Gyurcsány Ferencet.

Ezek után több olyan eset is történt, ami a Demokratikus Koalícióhoz köthetõ és a szocialistáknak kellett magyarázkodniuk miatta. Ilyen volt amikor Gyurcsány Ferenc az MSZP homályos eredetû pénzeirõl beszélt, vagy a hamis bajai videó botrány, és az MSZP-sek úgy érezték, hogy az október 23-ai közös baloldali tüntetésen is szándékosan hozták kínos helyzetbe Mesterházy Attilát Gyurcsány Ferenc támogatói. Õ maga pedig a színpadon indulatosan bírálta Mesterházy Attila és Bajnai Gordon szövetségét.

„Amit a mi kollégáink megkötöttek, az nem demokratikus, nem idõtálló, mert nem találkozik a demokratikus sokaság akaratával” - mondta Gyurcsány Ferenc, aki januárra végül elérte a célját - közös baloldali lista alakult, amelyen az elõkelõ harmadik helyet kapta meg.

Az öt pártot tömörítõ összefogás azonban súlyos kudarcot szenvedett az országgyûlési választáson: mindössze 26 százalékot szereztek. Gyurcsány Ferenc azonnal kijelentette, hogy az addig szövetséges baloldali pártok újra vetélytársakká váltak.

Mesterházy Attila és a szocialisták többször mondták az elmúlt hetekben, hogy úgy érzik: baloldalról támadják õket. A vasárnapi választáson végül az MSZP a szavazatok alig több mint 10  százalékát szerezte meg. Gyurcsány Ferencék csupán kicsivel lemaradva tõlük szintén 10 százalék körüli eredményt értek el.

Gyurcsány Ferenc a választás éjszakáján kijelentette: határozottan részt akar vállalni az új baloldal létrehozásában.

Pintér Attila az MSZP kaposvári elnöke szerint Gyurcsány Ferenc az õ szavazótáborukat próbálja megszerezni. „Hiszen nagyjából ugyanazon a választói bázison mozog mindegyik baloldali ellenzéki párt, úgyhogy ugyanazt a szavazói tábort osztjuk meg”- mondta.

Vidéki szocialista források szerint többen úgy érzik, hogy Gyurcsány Ferenc elõbb pártelnökként tönkretette, most pedig kívülrõl támadja és rombolja az MSZP-t, mert át akarja venni a hatalmat a baloldalon.