Gyõrfi Pál közölte: a legnagyobb veszélyt továbbra is a bányatavak, illetve a természetes fürdõhelyek képviselik, ahol kiszámíthatatlan a mélység, a bányatavak partja csúszós lehet, illetve a folyóvizekben az alattomos sodrás, örvény veszélytényezõ.

A mentõszolgálat azt javasolja, hogy a természetes vizeknél a kijelölt fürdõhelyeket válasszák, mert ott a szakszerû segítség is rendelkezésre áll baj esetén.

Gyõrfi Pál felhívta a figyelmet a kerti pancsolók, felfújható medencék okozta veszélyekre. Arra figyelmeztetett, hogy kisgyermeket sohasem szabad felnõtt felügyelete nélkül hagyni még a kis vízmélységû medencéknél sem, hiszen 20-30 centiméteres vízmélység esetén is bekövetkezhet vízbe fulladás.

A szóvivõ továbbá kitért rá, hogy vízbe ugrás elõtt érdemes meggyõzõdni a víz mélységérõl, hiszen a rossz helyzetértékelés komoly sérülést, bénulást vagy halált is okozhat.

Fontos továbbá odafigyelni az olyan helyeken, ahol a vízi sportok kedvelõi is jelen vannak, az elmúlt években számos olyan balesethez riasztották a mentõszolgálatot, amelyben vízi jármûvek okoztak sérülést.

Évek óta hangoztatott alapszabályként említette a szóvivõ, hogy felhevült testtel senki ne ugorjon vízbe, és a fürdõzõk kerüljék az alkoholfogyasztást, hiszen ittas állapotban könnyen vízbe lehet fulladni.

Gyõrfi Pál kitért a vízbõl mentés veszélyeire is, mint mondta, erre csak azok vállalkozzanak, akik nagyon jól úsznak vagy van jártasságuk a mentésben. Megjegyezte, sokszor elõfordult, hogy a segíteni akaró is vízbe fulladt. Amennyiben valaki a parton nyújt segítséget, ebben az esetben is az általános elsõsegélynyújtó szabályok érvényesek. Vagyis, ha a bajba jutott eszméleténél van, az oldalára kell fordítani, ha nincs légzése, akkor el kell kezdeni az újraélesztést és értesíteni kell a mentõszolgálatot.