Berit Heitmann és Peder Frederiksen a Koppenhágai Egyetem klinikáján 1436 férfi és 1380 nõ adatait elemezte. A pácienseknek még a 80-as évek végérõl rendelkezésre álltak a testméreteik.

A testméretek felvétele utáni 12 év alatt 400 páciens meghalt, másik 540-nek pedig volt szív-, vagy szív- és érrendszeri problémája. Ezek között a férfiak kétszer többen voltak, mint a nõk.. Kiderült, hogy azoknak, akik életben voltak és nem volt szívproblémájuk, mindnek lényegesen vastagabb volt a combja. Az orvosok a következtetés levonásakor figyelembe vették a szív- és érrendszeri betegségek olyan rizikótényezõit, mint a kövérség, a dohányzás és a magas koleszterinszint.

Még érdekesebb, hogy a combméretben van egy bûvös határérték: a 60 centis kerület. Akinek 60 centi alatt volt a combbõsége, annál sokkal magasabb volt a korai halál kockázata. A 60 centis combbõség alattiaknál több mint kétszer gyakoribbak voltak a szívproblémák, és több mint háromszor gyakoribb a halál.
Érdekes módon csak az számít, hogy 60 centi felett van-e a combbõség. Mindegy, hogy kicsivel vagy sokkal. A nagyon vastag comb nem ad további elõnyt.

A dán kutatók arra gondolnak, hogy a vékony comb talán a kicsi szívizomtömeggel van öszefüggésben. A szerzõk szerint a combbõséget is hozzá lehet venni azokhoz a testméretekhez (a testtömeg-indexhez, a derék- és csípõbõséghez), amelyek alapján az orvosok megbecsülik a szívbetegségek kockázatát.
A dán tanulmány a British Medical Journal (BMJ) címû brt orvosi folyóiratban jelent meg.