Folyamatosan növekszik a külföldön munkát vállaló magyarok száma. A legfrissebb adatok szerint akár 600 ezer honfitársunk is élhet és dolgozhat más európai országokban. A határon túli munkavállaláson gondolkodók elsõdleges célpontja az EU és Észak-Amerika, leginkább jobb fizetésért, vagy karrierépítési céllal. Az Unión belül a legnépszerûbb az Egyesült Királyság, ahol a Nemzetgazdasági Minisztérium becslései szerint 300 ezer magyar élhet. Második helyen Németország áll 135 ezer magyar bevándorlóval. A német statisztikai hivatal adatai szerint ráadásul csak tavaly 60 ezren költöztek ki hazánkból Németországba.

Mivel ma már az unión belüli munkavállalás nem jár olyan sok adminisztrációs kötelezettséggel, mintha például az USA-ba vagy más tengerentúli országba költöznénk, ezért sokan megfeledkeznek (vagy nem is tudnak róla), hogy kinek és hol kell szólniuk, ha elhagyják az országot. Pedig nemcsak az utólagos - akár több százezres - bírság befizetésétõl kímélhetjük meg magunkat, de továbbra is teljes körû ellátásban részesülhetünk itthon akkor is, ha már máshol vagyunk biztosítva.

Munkavállalás EGT-tagállamban

Ha EGT-s tagországban vállalunk munkát, akkor közösségi rendelet alapján kizárólag a munkavállalás országában fizethetünk tb-t. Annak érdekében, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamában dolgozó személy itthon mentesüljön a járadékfizetési kötelezettség alól (illetve, hogy elkerülje a kettõs járulékfizetést), bejelentést kell tennie az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP). Ezt a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét, illetve megszûnését követõ 15 napon belül szükséges megtenni. Amennyiben ezt valaki elfelejti, akkor bizony mulasztási bírságot is kiszabhatnak rá. Ugyanakkor a NAV-nak csak akkor tartozunk bejelentési kötelezettséggel, ha korábban bejelentkeztünk járulékfizetésre, és ez a kötelezettségünk a külföldre költözéssel összefüggésben megszûnik - tájékoztatta lapunkat az Adóhatóság.

Aki így másik tagországban biztosított lesz, az hazalátogatásakor csak sürgõsségi ellátásokra lesz jogosult. A jogosultságot az illetékes országban kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EU-kártyával) tudja igazolni. Ugyanakkor ha még rendelkezik állandó lakhellyel itthon a külföldön dolgozó személy, akkor a külföldi biztosító által kiállított igazolás alapján itthon is teljes körû egészségügyi ellátásra jogosult. Fontos kiemelni, hogy a teljes körû ellátásra jogosító igazolás kiállítására az egyik legnépszerûbb célországban, Nagy-Britanniában nem kerül sor (ahogy Írországban és Olaszországban sem), mert ezekben az országokban a lakóhely fogalmát a magyar jogszabályoktól eltérõen értelmezik.

Ha "egyezményes országban" találtunk állást

Amikor nem EGT-tagállamban vállalunk munkát, akkor utána kell járni, hogy a célországgal van-e kétoldalú egyezményünk. Többféle ilyen megállapodás létezik, de lényegében a részes államokban ingyenesen részesülhetünk a sürgõsségi ellátásban.

Letelepedés "harmadik államban"

Amennyiben nincs kétoldalú egyezmény életben az adott országgal (például az USA-val), akkor fizetni kell mindkét országban a tb-t, ha nem jelentkezünk ki a hazai állandó lakcímérõl. Ha továbbra is bejelentkezve maradunk a lakcímünkön, de nem fizetjük a 6810 forintot havonta, úgy az adóhatóság öt évre visszamenõleg bármikor behajthatja rajtunk az elmaradást. (Így az évek során több százezer forintos számla is felgyûlhet.) Ugyanakkor egyedi eljárás keretében lehetõség van arra, hogy az adóhatóságnál kezdeményezzük a tb-fizetése alól történõ mentesítést - tudtuk meg az Adóhatóságtól.

Érdemes azonban szem elõtt tartani azt, hogy az adóhatóság az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának tisztázásával kapcsolatos eljárás során a magyarországi lakcímünkre fogja küldeni a "felszólító levelet", amelyet akkor is kézbesítettnek fognak tekinteni, ha "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza a hivatalhoz - tájékoztatott a NAV.

Arra vonatkozóan, hogy milyen gyakran fordul elõ olyan eset, hogy több éves tb-tartozást próbálnak meg behajtani külföldön élõ magyarokon, lapunk nem kapott pontos tájékoztatást. "Tekintettel arra, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem csak a magánszemély köteles, az eset gyakoriságáról külön adattal nem rendelkezünk" - derül ki az Adóhivatal válaszából.

Kaphatok-e külföldön gyedet?

Külföldi biztosítási jogviszony ideje alatt Gyermekgondozási segélyre (gyed) és Terhességi-gyermekágyi segélyre (tgyás) nem jogosult a magyar állampolgár. Ez azért van, mert egy EGT-tagállamban biztosított személyre azt a tagállami jogot kell alkalmazni, ahol az illetõ személy biztosítva van (függetlenül attól, hogy melyik tagállamban lakik/tartózkodik).

Országok, amelyekkel Magyarország megállapodást kötött - "egyezményes államok"

Teljes körû szociálpolitikai egyezmények: Szerbia, Macedónia, Oroszország és Ukrajna.
Egészségügyi együttmûködési egyezmények: Jordánia, Kuvait, Angola, Irak, Dél-Korea, Kuba
Szociális biztonsági egyezmények: Horvátország, Montenegró, Bosznia-Hercegovina