A szaktárca ismerteti: a parlagfû a legnagyobb kárt a kapásnövényekben, leginkább a kukoricavetésekben okozza, mivel a gyom agresszivitásával elnyomja a kultúrnövényeket, eközben felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét. A parlagfûvel erõsen fertõzött területeken ezért célszerû olyan kultúrát termeszteni, amely sûrû, jó gyomelnyomó képességû.

A közlemény szerint a parlagfû ellen a kukoricavetésekben agrotechnikai, mechanikai és kémiai gyomszabályozási védekezési módszerek kiegészítõ alkalmazásával érhetõ el a legjobb eredmény. Az agrotechnikai eszközökkel a kultúrnövény jó kondíciója, versenyképessége, gyomelnyomó képessége erõsödhet. Ugyanakkor fontos a megfelelõ fajta választása is – teszik hozzá.

A VM adatai szerint az utóbbi években a kukoricavetésekben a vetés után, kelés elõtt kijuttatott technológiák jelentõsége csökkent, és az állománykezelések váltak dominánssá.

A minisztérium ismerteti: a kukorica vetése már országszerte befejezõdött. A növény többnyire már ki is kelt, a vetés idejétõl függõen 1-5 leveles fejlettségû. A parlagfû fejlettsége is változó, a sziklevelestõl a 8 leveles fejlettségig. Állománykezelésre még van lehetõség a kukorica 6-7 leveles fejlettségéig – hívja fel a figyelmet a VM, jelezve: ennél fejlettebb állományban már csak mechanikai védekezés jöhet szóba.

A szaktárca közleményében rámutat: a kukorica kelése utáni gyomszabályozás során a szakmai ismeretek különösen fontosak, a gazdálkodóknak célszerû segítséget kérniük. A leghatékonyabb és leghatásosabb technológiák kiválasztásában a Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara területi szakemberei nyújtanak segítséget.