A szövetség ezért kampányt indít a mentesítésre. Kezdeményezik valamennyi azbesztszennyezõdés regisztrálását, a mentesítés biztonságos munkakörülményeinek megteremtését, a törvényi szabályozás módosítását, a mentesítésben résztvevõ munkaadók és munkavállalók folyamatos kötelezõ képzését. Szorgalmazzák az azbeszt okozta megbetegedések elismerését, a munkavállalók kártalanítását.

Borsody Gábor, a szövetség elnöke az MTI-nek elmondta: fontos a széleskörû tájékoztatás, például arról, hogy miképpen kell viselkedni az azbeszttel szennyezett épületben, lakásban. A következõ lépés a meglévõ, de nem teljes körû azbesztkataszter kiegészítése. Az ehhez szükséges pénzhez pályázatokon akar hozzájutni a szervezet.

A szövetség közleményében emlékeztet arra: az Európai parlament tavaly márciusban – civil szervezetek kezdeményezésére – határozatot fogadott el az azbeszt elleni küzdelemrõl. A fejlett európai országok szakmai szervezetei 2023-ig szeretnék azbesztmentessé tenni a kontinenst, mivel évi 20-30 ezerre tehetõ az azbesztszennyezõdéstõl elhunytak száma. Magyarország az unióban közepesen szennyezett területnek minõsül.

A 70-es évektõl az építõiparban – elõírásszerûen – használták tûzvédelemre a szórt azbesztet. A beépített mennyiség 400-450 ezer négyzetméterre tehetõ, ennek közel fele került panel lakóépületekbe – áll a közleményben.

Hangsúlyozzák, hogy az azbeszt belégzésének káros következményei 10-40 évnyi lappangás után jelentkeznek, rendszerint akkor már gyógyíthatatlan betegség formájában. Gyakori például a tüdõ- és a gégerák.

A szövetség a közeljövõben kerekasztal-megbeszélést kezdeményez az érintett hatóságokkal, amelyek az elnök véleménye szerint eddig is támogatták a tevékenységüket.