A Magyar Nemzeti Bank (MNB) többek között az úgynevezett rossz bank létrehozásának ötletét is mérlegeli. A Napi Gazdaság cikke ismét emlékeztet arra, hogy a banki hitelezést akadályozza és ezzel összefüggésben a gazdasági növekedést jelentõsen lassítja, hogy a pénzintézeteknél sok a bedõlt kereskedelmi tartozás. Az MNB el akarja érni, hogy a bankok megszabaduljanak az ilyen évek óta nem teljesítõ projekthiteleiktõl, amelyeket jellemzõen ingatlanfejlesztésre adtak. Ezért létrehoznának egy úgynevezett rossz bankot, amely átvenné ezeket.

A lap úgy tudja, hogy bár a struktúrát illetõen több megoldás is létezik, azaz akad nemzetközi példa állami bankra, magánszereplõk által üzemeltetett intézményre és jegybanki konstrukcióra, Magyarországon ez utóbbi lehet a befutó, vagyis a Matolcsy György vezette MNB állna a kezdeményezés élére. A konkrétumok még nem ismertek, és a pénzintézetek erre való hivatkozással egyelõre nem kívánták kommentálni a hírt.

Mûködésbe lép a lakossági hitelfék

Csak hivatalosan igazolt jövedelmet vehetnének figyelembe a bankok a jövõben a hitelbírálatkor az MNB lakossági hitelfékekre vonatkozó rendelete szerint. A közeljövõben hatályba lépõ jogszabály célja az egészséges lakossági hitelezés biztosítása, a felelõtlen hitelfelvétel megakadályozása. A nem fizetõ vállalati hiteleket pedig egy „rossz bankba” javasolja összevonni a jegybank, ez nagyban javítaná a bankrendszer hitelezési képességét.

Az egészséges hitelezés elõsegítésére, azaz a túlzott hitelkiáramlás visszafogására vagy éppen az elégtelen hitelkihelyezés ösztönzésére számos eszköz van a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezében – mondta a Magyar Nemzetnek a jegybank ügyvezetõ igazgatója, Nagy Márton. – A törlesztõrészletek jövedelemhez viszonyított arányának (PTI-mutató) kézben tartása az ügyfelet védi, mert nem engedi, hogy a jövedelméhez képest túlságosan eladósodjon. A hitelösszeg lakásértékhez viszonyított aránya (LTV-mutató) pedig a bank érdekét szolgálja, hiszen megakadályozza, hogy az ingatlan értékéhez képest túlságosan nagy hitelt nyújtson a pénzintézet.

Normál gazdasági mûködés esetén ezek a tervezett rendelet által szabályzott mutatók állandók. Ugyanakkor attól függõen, hogy a hitelezés mennyire erõs, egy adott sávban mozoghat a mutatók értéke. Ha a hitelezés túl gyenge, akkor a PTI és az LTV megengedõbb, tehát átmenetileg a hosszú távú átlag felett lehet a mutató elvárt értéke, és fordítva. A gyenge lakossági hitelezés miatt az LTV maximumát a forinthitelek esetén például jelenleg egy kormányrendelet viszonylag magasan, nyolcvan százalékban határozza meg, így az önerõ minimum húsz százalék kell hogy legyen hitelfelvételkor.

A részletekrõl szólva Nagy Márton hozzátette, hogy a jegybanki rendelettervezetet nyár végéig egyeztetik az Európai Központi Bankkal, s ezt követõen léphet életbe. A szabályozó a mutatók elvárt értékének meghatározásánál egyrészt figyelembe veszi a fogyasztók védelmét, másrészt a lakossági hitelezés erõsségét. – A féket „beszereljük”, és akkor lépünk rá erõsen, ha a hitelezés felfutása egészségtelenné, túlzottá válik – jelentette ki. – Jelentõs változás a jelenlegi gyakorlathoz képest, hogy a bankok nem határozhatják meg szabadon – például a számlaforgalom alapján –, hogy mit tekintenek jövedelemnek. Kizárólag a hivatalos dokumentumokkal igazolt bért, illetve az egyéb jövedelmeket vehetik figyelembe a hitelkihelyezéskor – hangsúlyozta az igazgató.

A hitelezés – azon belül is a vállalati hitelezés – föllendítése a célja a jegybankelnök által többször is említett „rossz bank” létrehozásának. Ebben az intézményben gyûjtenék össze a nem fizetõ hitelek egy részét, amelyek jelentõs terhet jelentenek a bankok számára, és ezáltal akadályozzák a vállalati hitelezés felfutását, ami a gazdasági növekedésre is visszahúzó hatással van.

Az intézmény hasonlóan mûködhetne, mint a bajba került lakáshitelesek megsegítésére létrehozott Nemzeti Eszközkezelõ. A „rossz bank” is csökkentett értéken vásárolná fel a nem fizetõ hiteleket, s ezzel nyújtana segítséget a banki portfólió tisztításához, de fontos különbség, hogy ez a vállalati szegmenst célozná meg. Kérdésünkre elmondta, az intézmény létrehozása számos olyan kérdést vet fel, amelyet még meg kell vizsgálni. A megvalósíthatósági vizsgálat idején el kell dönteni azokat az alapvetõ kérdéseket, hogy ki finanszírozza ezt az intézményt, a rossz bank milyen hiteleket, esetleg ingatlanokat és milyen áron emel ki a bankok mérlegébõl. A rossz bank felállításáról három-négy hónapon belül születhet meg a döntés.

Már a kamatdöntésnél szóba került

Matolcsy május 22-ei, kamatdöntésrõl szóló beszéde keretében is elmondta, hogy a magyar bankszektort "elviselhetetlenül magas" nem-teljesítõ hitelállomány terheli és emiatt szükség van a konszolidációra a rendszerben. Matolcsy ehhez kapcsolódóan azt mondta a tudósítás szerint, hogy "Van még mit tenni a magyar bankrendszerben. Az NPL portfóliók a magyar bankrendszerben elviselhetetlenül magasak. A jegybank az év második felében olyan programokat indít, amelyek segítenek kitisztítani a magas NPL-állományt a rendszerbõl". Késõbb hozzátette: "ez kényszer, ezt meg kell tennünk".

Szavai szerint 2008-as válság elõtt a magyar bankok rendkívül magas nyereségesség mellett mûködtek. Megjegyzése szerint "szükségünk van egy új konszolidációra a bankrendszerben". A jegybankelnök a Dow Jones tudósítása szerint azt is mondta: megvizsgálják egy "rossz bank" létrehozásának koncepcióját is. A jegybankelnök szavai szerint néhány külföldi tulajdonosú magyarországi bank felõl olyan jelzéseket kaptak, hogy elhagynák az országot. Matolcsy jelzése szerint azzal, ha sikerül kitisztítani a rossz hitelek portfólióját a banki mérlegekbõl, akkor "ígéretes új vevõk" jelentkezhetnek egyes magyar bankokra.