Lakatos Mónika tájékoztatása szerint a tavaszi középhõmérséklet 12,2 Celsius-fok volt, ez az átlagosnál 1,6 fokkal volt melegebb.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján az enyhe tél után márciusban is folytatódott a megszokottnál melegebb idõ. A szokásosnál 3,5 Celsius-fokkal melegebb volt abban a hónapban, több napi melegrekord is megdõlt.

Márciusban a legalacsonyabb hõmérsékletet 11-én Zabaron mérték, ahol mínusz 8,5 fok volt. A legmelegebb március 17-én Letenyén volt, 23,4 fokig emelkedett a hõmérséklet. Áprilisban a leghidegebb napon (15-én) szintén Zabaron mínusz 3,8 fokig hûlt le a levegõ. A legmagasabb hõmérsékletet április 24-én Tiszaszalkán mérték, 25,8 fokot. Májusban a legalacsonyabb hõmérsékletet 6-án Nyírlugoson mérték, mínusz 1,6 fokig hûlt a levegõ. A legmelegebb május 23-án Körösszakálon volt, 31,7 fok.

Az éghajlati szakértõ kitért arra is, hogy országos átlagban idén tavasszal mintegy 40 szeles napot rögzítettek, ez nagyjából megfelel a sokéves átlagnak. Megjegyezte, hogy a legerõsebb széllökések átlaga 75 kilométer/óra körüli volt, ami viszont meghaladja a sokéves átlagot.

Lakatos Mónika elemzése szerint a Kiskunság középsõ területein a szokásosnak felét sem érte el a tavaszi csapadék. A Nyírségben a tavaszi normál mennyiség mintegy 70 százaléka hullott le. A déli határ menti területeken viszont az átlag másfélszeresét is meghaladó csapadékot rögzítettek a meteorológusok.

Bonta Imre, az Országos Meteorológiai Szolgálat elõrejelzési fõosztályának vezetõje kedden az MTI-vel azt közölte: a legfrissebb 30 napos elõrejelzés alapján az átlagosnál kissé hûvösebb május után a sokévi átlaghoz képest júniusban ismét melegebbre lehet számítani. A csapadék országos átlagban várhatóan elmarad az ilyenkor szokásostól. Kiemelte: az Országos Meteorológiai Szolgálat tíz napon túl már csak hõmérsékleti vagy csapadékanomália-elõrejelzést készít. “Az a szakmai álláspont, hogy az egy hónapon túli, illetve évszakos számítógépes anomália-elõrejelzések beválása egyelõre olyan alacsony, hogy azok legfeljebb kísérleti eredményeknek tekintendõk, ezért nem tanácsos rájuk sem gazdasági, sem más döntéseket (például a nyaralás tervezését) alapozni” – tette hozzá a fõosztályvezetõ.