Erre hívja fel a figyelmet a Hipertónia Világnap alkalmából Dr. Kiss István professzor, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika Geriátriai Tanszéki Csoportjának vezetõje, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke.

Ahogy több más idõs korban megjelenõ betegség, a hipertónia is már fiatal-középkorban elkezdõdik, csak ekkor még nem jelennek meg a tünetek, és mivel szûrésre nem jár ez a korosztály kellõ mértékben, nem ismerik fel a korai jeleket (pl. fehérjeürítés a vizeletben, csökkent boka/kar index, amelyek az érfali károsodás, endothel diszfunkció korai jelei, vesefunkció beszûkülés a glomerulus filtrációs rátával mérve.) Akár 10-20 évig fennállhatnak tünet nélkül azok a folyamatok, amelyek késõbb magas vérnyomáshoz, illetve annak szövõdményeihez vezetnek (pl. krónikus vesebetegséghez, cukorbetegséghez). A megoldás dr. Kiss István szerint egyebek mellett az, ha már 40-50 évesen, még a tünetek megjelenése elõtt rendszeresen elmegyünk a háziorvoshoz vérnyomásmérésre és a különbözõ szervek funkciójának laboratóriumi vizsgálatára. A megelõzés része ezen kívül a megfelelõ táplálkozás éppúgy, mint a mozgás.

Ez utóbbi kettõvel kapcsolatban érdemes arra is figyelni, hogy milyen mintát adunk gyermekeinknek, hiszen ma Magyarországon a 14-18 évesek legalább 11 százaléka túlsúlyos és elhízott, valamint magas vérnyomásban szenved, amiben a környezetnek és a szülõnek is felelõssége van. Bizonyítottan magas vérnyomásra hajlamosító tényezõ a 2500 gramm alatti születési súly. Az ilyen koraszülött babák esetén igen nagy a veszélye annak, hogy késõbb hipertónia alakul ki, ezért az ilyen gyereknek fokozott figyelemre van szükségük már egészen fiatal kortól.

Az elmúlt évtizedhez képest komoly szemléletváltás van folyamatban a vérnyomáscsökkentéssel kapcsolatban – hívta fel a figyelmet Dr. Kiss István. Továbbra is az a helyes, ha 140/90 alá tudjuk csökkenteni a vérnyomást, ám az idõsek esetében a 150/80-as érték is elfogadható. „Az idõsebb betegeknél meg kell találni azt az érzékeny egyensúlyt, hogy a drasztikus gyógyszeres kezeléssel ne rontsuk az általános állapotot, ugyanakkor ne engedjük a vérnyomást azon határ fölé, amikor nagy az infarktus és a stroke kockázata” – mutatott rá.

A professzor hangsúlyozta: az idõs betegeknél is rendkívül fontos lenne a megfelelõ táplálkozás a magas vérnyomás kezelésében. Egy nemzetközi vizsgálat bebizonyította, hogy a zöldség-gyümölcs fogyasztás mértékével arányban csökken a stroke elõfordulása; napi ötszöri zöldség-gyümölcs fogyasztás több mint húsz százalékkal csökkentette a stroke veszélyét. Ugyanakkor az étkezési szokásokat az idõseknél nagyon nehéz megváltoztatni, ráadásul ebben a korban az ízérzékelés is csökken. Dr. Kiss István, aki gerontológus szakember is, azt tanácsolja, kínáljunk színesebb ételeket, és a látvány meghozza az idõsebb korosztály kedvét is az egészségesebb ételekhez és a megfelelõ mértékû folyadékfogyasztáshoz is.

Az, hogy az életkor elõrehaladtával nõ a hipertóniások aránya az egész világon jellemzõ, ugyanakkor kockázatcsökkentésének eredményességében vannak különbségek. Éppen ezért kiemelt szerepe van az információátadásnak, amitõl tudatosabbak lesznek a betegek a megelõzés terén.

Mit tehetünk már 40 éves kortól a hipertónia és szövõdményei megelõzéséért?

- napi fél óra mozgás (akár séta)
- testsúly karbantartása
- megfelelõ táplálkozás (zöldség, gyümölcs táplálkozásba illesztése, ajánlott napi ötször, a sófogyasztás csökkentése 5 gramm/nap alá)
- rendszeres vérnyomásmérés és laborvizsgálat a háziorvosnál
- kiemelt figyelem a terheseknél és az 2500 gramm születési súlynál kisebbel világra jötteknél