Az elsõ négy év a gazdasági válság következményeinek levonása, a megõrzés, a fejlesztések legfontosabb elemeinek elindítása és a következõ tíz év megtervezése jegyében telt el – értékelt a honvédelmi tárca régi-új vezetõje a 180 percben. A magyar honvédség, a Gripeneket leszámítva, egy jórészt kifutó, elavult, 70-es, 80-as évekbeli szovjet haditechnikai eszközökkel rendelkezõ haderõ, ezek a fegyverrendszerek pedig a következõ években, tömegesen és nagyjából egyszerre futnak majd ki, válnak végképp használhatatlanná, és cseréjük nem odázható tovább – hangoztatta Hende Csaba.

A tárca ezért még 2012-ben elkészített egy megalapozott vállalásokat tartalmazó tízéves tervet arról, mi az, amire szükség van a haza fegyveres védelméhez, a nemzetközi szerepvállaláshoz és az ipari, természeti katasztrófák elleni védekezéshez. Ezt a dokumentumot a NATO száz százalékban elfogadta, a kormány pedig hozzárendelt egy garantált anyagi forrást: 2016-tól évente a GDP 0,1 százalékával bõvül a honvédelmi költségvetés, és ez nyújt fedezetet a legfontosabb fejlesztéshez. 2022-ben sem lesz persze készen a Magyar Honvédség, de egy korszerûen felszerelt, jól kiképzett, kitûnõ katonákból álló, korszerû, 21. századi haderõ lesz – hangoztatta a miniszter.

A beruházásokhoz a NATO nem biztosít semmit, nincsenek közös fejlesztési alapok, mindenkinek önerõbõl kell megteremtenie a védelemhez szükséges katonai képességeket – hangoztatta Hende. Kifejtette, a tõlünk keletre zajló események láttán végképp le kell számolni azzal az illúzióval, hogy Magyarország közvetlen környezetében elképzelhetetlen egy katonai konfliktus. 2012-ben persze még senki nem gondolt arra, hogy ilyenek elõfordulhatnak, a szeptemberi NATO-csúcsra készülve azonban a katonai szervezetek már készülnek választ adni az Ukrajnában történtekre, amihez akár pótlólagos ráfordításokra is szükség lehet. Az biztos, hogy felértékelõdni látszik a NATO keleti határrégiója, a V4 országcsoport ezért évek óta azon dolgozik, hogy 2016-ra egy olyan közös harccsoportot állítson fel, amely az EU és a NATO feladataiban is részt vállalhat.

Hende Csaba arról is beszélt, hogy a Honvédelmi Minisztérium Székesfehérvárra költöztetésének terve roppant bonyolult kérdés, de egyúttal érdekes felvetés. Szerinte ezzel az intézkedéssel egy évszázados anomáliának vagyis a túlságos centralizáltságnak vethetnek véget. Hozzátette, hogy a közlekedési lehetõségek rendkívül kedvezõek, másrészt az elektronikus közigazgatás térnyerésével tulajdonképpen jórészt mindegy, hogy az ország vagy a világ mely pontján tartózkodik az ember, az internet jóvoltából szinte minden ügyet el lehet már intézni. Nagyjából egy-két hónapos vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy megmondják, adottak-e a költözés technikai, pénzügyi és személyügyi feltételei - részletezte.