A szerdán az Országgyûlés honlapján közzétett Magyarország 2013 címû dokumentum szerint a 2012-ben született magyarok 75 éves élettartamra számíthatnak (a férfiak több mint 71, a nõk csaknem 79 évig élhetnek). Ezzel a magyarok várható élettartama egy évvel több, mint Litvániában és Lettországban, de hét évvel kevesebb, mint a leghosszabb élettartamú spanyolok körében.

A gyermekek körében az utóbbi évtizedben az asztma elõfordulása két és félszeresére, a cukorbetegségé kétszeresére nõtt. A magas vérnyomás 80, a deformáló hátgerinc-elváltozások és a rosszindulatú daganatok 40, a vérszegénység 30 százalékkal emelkedett a fiatalok körében.

A jelentésbõl kiderül az is, hogy a magyar gyermekeknek kiemelkedõen jó a kapcsolatuk a szüleikkel, az iskolai személyzettel viszont már kevésbé. Jóllétüket leginkább az egészségi kockázatok fenyegetik: gyümölcsöt csak harmaduk eszik naponta, 15 százalékuk túlsúlyos, nyolcaduk legalább hetente egyszer dohányzik, ötödük legalább kétszer rúgott már be, és minden második üres hassal indul reggel iskolába.
A KSH jelentése szerint minden ötödik magyar embernek kell nap mint nap tartós egészségi problémával szembenéznie. Az elmúlt tíz évben az asztma, a vérképzõ szervek és az immunrendszer rendellenességei, valamint az agyi érbetegségek elõfordulásának gyakorisága több mint kétszeresére emelkedett, a cukorbetegségé 80, a rosszindulatú daganatoké 70, a magasvérnyomás- és szívkoszorúér-betegségeké 60, az idült alsó légúti betegségeké 30 százalékkal lett több.

Kitértek arra is, hogy a fejlett világban, így Magyarországon is a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány és a dohányzás az elkerülhetõ betegségek és a korai halálozás fõ okai. A felsorolást egyre több egészségügyi szakember kiegészíti a stresszel – írta a KSH, hozzátéve: a Magyar lelkiállapot 2013 címû jelentés szerint a munkahelyi stressz 2006 óta jelentõsen emelkedett.

A Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2012-es országjelentése szerint viszont az egészségtudatos életmód hiánya mellett az egészségügyi rendszer alacsony hatékonysága is szerepet játszik abban, hogy az életkilátások nem javulnak gyorsabban.

A KSH jelentése szerint a magyar egészségügyre fordított kiadások az OECD-országok átlagának a felét teszik ki, ezzel a 34 országból a 29. helyen áll Magyarország. A többi országhoz képest viszonylag kevés pénz jut a kórházi ellátásra – különösen a tartós, rehabilitációs ápolásra -, a járóbeteg-ellátásra és a megelõzésre. Az ezer lakosra jutó orvosok száma Magyarországon közelít az OECD-átlaghoz, de az országok kétharmadában több nõvér van.

Alig van ország, ahol fajlagosan több kórházi ágy áll a betegek rendelkezésére, mint Magyarországon, de az értékes diagnosztikai eszközökkel való felszereltség tekintetében minden OECD-ország megelõzi Magyarországot.

A magyar egészségügyi rendszer leterheltsége évrõl évre nõ, ami az alapellátásra is egyre nagyobb terheket ró. A betegforgalom a 2000-es évek eleje óta több mint ötödével emelkedett. A hatékonyabb prevenciót a pénzhiány mellett a leterheltség is akadályozza – olvasható a KSH jelentésében.