Kedvezett az elmúlt hetek csapadékos idõjárása a szúnyogok elszaporodásának, így idén nyáron nagyobb a kockázatuk a szúnyogok által terjesztett betegségeknek. Macskák, kutyák szempontjából az egyik legveszélyesebb a szívféreg-fertõzés, amelynek parazitáját bármelyik hazai szúnyogfaj terjesztheti. A fonálféreg emberre nem jelent veszélyt (bár az embert is megfertõzheti), kutyáknál, macskáknál viszont a fertõzés halálos lehet.

A kutyákban a szívférgességet a Dirofilaria immitis féregfaj okozza. A nevéhez hûen a kutya szívében és a tüdõartériában telepszik meg, ahol a teljes kifejlettséget elérve, szaporodni is kezd. A kifejlett, körülbelül 30 centis férgek 7-10 évig is élhetnek, és a keringési rendszerbe ürítik lárváikat, az úgynevezett mikrofiláriákat. A lárvák a szúnyogokba vérszívás útján kerülnek, majd szúnyogcsípéssel kerülnek át újabb áldozatra – azaz, ha nincs szúnyogcsípés, nincs szívféreg sem. Az áldozat sokáig tünetmentes lehet, majd például szívelégtelenségre utaló tüneteket mutathat: azaz fáradékony, puffad a hasa, nehezített a légzése, vagy szaporán liheg.

Az állatorvos a fertõzöttséget vérbõl, mikroszkópos és szerológiai vizsgálattal állapíthatja meg. A kutya szervezetébõl a férgeket alapvetõen kétféle módon lehet eltávolítani: nyitott szívmûtét során vagy szívkatéterrel. Kevés féreg esetén lehet próbálkozni gyógyszeres kezeléssel is, ám kockázattal jár, ugyanis az elpusztult fonalférgek a szívbõl kikerülve a tüdõben érelzáródást okozhatnak, ami megint csak az állat pusztulásához vezethet.

Az igazán jó megoldást tehát a szúnyogok elleni védekezés jelenti, valamint azok a szerek, amelyek megölik a vérben keringõ mikrofiláriákat, azaz megakadályozzák, hogy a lárvákból felnõtt szívféreg alakuljon ki. Mindkét célra többféle állatgyógyászati készítmény is elérhetõ az állatorvosoknál és az állatpatikákban. A szívféreg lárvájából egyébként a szúnyogcsípéstõl számított fél éven belül fejlõdik ki a kifejlett féreg, így a szívféreg lárva elleni szert ebben az idõablakban érdemes használni.
2009 óta itthon is rendszeresen találnak fertõzött kutyát

Magyarországon egyébként 1982-ben mutattak ki elõször szívférgességet egy külföldrõl vásárolt kutyánál, de csak 2009-ben találtak férget elsõ alkalommal  olyan kutyánál, amely azt megelõzõen nem járt külföldön, azaz bizonyítottan Magyarországon fertõzõdött meg.

Az elmúlt években elsõsorban a Tisza mentén és a déli területeken, de a Duna mentén, valamint a fõvárosban is diagnosztizáltak  szívféreg-fertõzéses kutyákat. A Szent István Egyetem ÁOTK Parazitológiai Tanszékének egy 2011-es kutatása szerint a kutyák 4,9 százaléka fertõzött a féreg lárvájával, más kutatások szerint ez az arány akár 10 százalék felett is lehet. Tavaly bejárták a sajtót annak a szegedi kutyának a szívérõl készült fotók, amelynek szívében 38 szívférget találtak.

A szívféreg egyébként jellemzõen mediterrán területeken fordul elõ. A környezõ országok közül Horvátország délebbi területein, Olaszországban, a Pó folyó völgyében, valamint Románia keleti részében nagyon gyakori. A szakemberek szerint azonban a klímaváltozással, ha nem védekeznek a kutya- és macskatartók hatékonyan a szúnyogok ellen, a szívféreg itthon is komoly veszélyt jelenthet.
Emberre nem veszélyes

Az embert egy másik fonalféreg faj, az ún. Dirofilaria repens  támadhatja meg. A fertõzésben itt is a szúnyogok mûködnek közre, általában a szúnyogcsípés közelében alakul ki kisebb-nagyobb csomó. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint 2007 és 2011 között itthon évente átlagosan 9-14 új Dirofilaria-fertõzést diagnosztizáltak embernél.