A parlament június 10-én fogadta el a fideszes és KDNP-s képviselõk által benyújtott, Magyarország helyi önkormányzatairól, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, valamint a választási eljárásról szóló törvény módosítását. Az elõterjesztést 133 igen szavazattal, 53 nem ellenében hagyta jóvá a Ház.

A jogszabály alapján átalakul a Fõvárosi Közgyûlés, és ezentúl a fõpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselõ lesz a tagja. A listáról a kerületek lélekszáma alapján súlyozva osztják ki a mandátumokat. A közgyûlési döntéseknél bevezetik a kettõs többség elvét. Változtattak az ajánláson is, így a nagyvárosokban könnyebb lesz polgármesterjelöltté válni. Emellett enyhítettek az önkormányzati képviselõk és a kistelepülési polgármesterek összeférhetetlenségi szabályain.

A törvény módosítása ellen tiltakoztak ellenzéki pártok, az MSZP és az Együtt-PM is azt kérte Áder Jánostól, hogy ne írja alá az Országgyûlés által elfogadott jogszabályt, hanem normakontrollra küldje el az Alkotmánybíróságnak. Ha az államfõ aláírja, akkor az Ab-hez fordulnak a szocialisták - közölték még az elõterjesztés benyújtásakor. A DK is azt közölte, hogy normakontrollt fog kérni.

A Jobbik közölte, minden jogi lépést megtesz azért, hogy a választási rendszer változtatásai ne léphessenek életbe az õszi önkormányzati választások elõtt. Az Együtt-PM jelezte, az összes jogi és politikai eszközt felhasználja tiltakozásához. Az LMP szerint sportszerûtlen és megkérdõjelezi a tiszta versenyt, hogy a Fidesz politikusai néhány hónappal az önkormányzati választás elõtt akarnak belenyúlni a budapesti választási rendszerbe.

A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet is kifogásolta a jogszabályt, amely szerintük megkérdõjelezhetõvé teszi az õszi önkormányzati választás legitimitást.

A Fidesz azzal érvelt a változtatás mellett, hogy a kerületek érdekei markánsabban tükrözõdnek majd az új összetételû Fõvárosi Közgyûlésben.