A táplálkozástudományi szakemberek szerint a mediterrán étrend felettébb egészséges, sõt talán az egyik legegészségesebb, noha semmi különleges titka nincsen, nem tartalmaz csodaszereket. Lényege, hogy sok zöldséget, gyümölcsöt, halat, teljes kiõrlésû gabonafélét, olívaolajat és olajos magvakat érdemes fogyasztani.

Nemrégiben a mediterrán táplálkozás újabb elõnyét fedezték fel a kutatók, mégpedig azt, hogy csökkenti a vérnyomást. Hogy mitõl és miért fejti ki ezt a hatást a mediterrán étrend, azt csak most tudták bizonyítani brit kutatók. A megfejtés kulcsa az, hogy a telítetlen zsírsavak és a nitritben gazdag zöldségfélék együtt védenek a magas vérnyomástól. A titok tehát a kombinálás. A mediterrán étrendben gyakran használt olívaolaj, a diófélék és az avokádó telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, a spenót, a zeller és a sárgarépa pedig nitritekben és nitrátokban bõvelkedik.

A londoni King's College kutatócsoportja most arról számolt be, hogy ha ezt a két ételcsoportot kombinálják, a telítetlen zsírsavak és a zöldségek nitrogénvegyületei együtt speciális zsírsavakat hoznak létre. A kutatók egereket használtak a kísérlethez, amelyben azt vizsgálták, hogyan csökkentik a vérnyomást ezek a speciális zsírsavak, vagyis gátolják-e azt az enzimet, amely a vérnyomást szabályozza.

A kísérletben úgy módosították az egerek egy részének génjeit, hogy ellenálljanak ennek a szabályozást gátló folyamatnak. Nekik magas maradt a vérnyomásuk, holott olyan zsírsavakkal etették õket, amilyenek a mediterrán étrend fogyasztásakor alakulnak ki. Az egészséges kontrollcsoport egerei ugyanilyen táplálékot kaptak, és az õ vérnyomásuk csökkent.

Philip Eaton, a kutatás vezetõje szerint munkájuk segít megmagyarázni, miért mutatta ki a korábbi kutatás, hogy az extraszûz olívaolajat és olajos magvakat használó mediterrán étrend csökkenti a szívproblémák, a szívrohamok, illetve a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságát. Korábban azt feltételezték, hogy a mediterrán népek által szívesen fogyasztott vörösborban található antioxidáns a csodaszer, ám ellenõrzõ kísérletek kimutatták, hogy nem ez a döntõ tényezõ.

Antal Emese dietetikus, szociológus a Kossuth Rádió Napközben címû mûsorában a változatos, színes étrend fontosságát hangoztatta, hiszen nem létezik olyan étel, amely az összes tápanyagot, vitamint tartalmazza. A mediterrán ételek és a hozzájuk használatos alapanyagok azonban valóban fontosak az egészséges étrend összeállításakor. Az olívaolajnak nagyon kedvezõ a zsírsavösszetétele, a halak omega-3 zsírsavat tartalmaznak, a vörösbor és az étcsokoládé pedig antioxidánsokat, magyarázta a szakember. Hozzátette: a kórosan magas vérnyomás kialakulásában olyan tényezõk is szerepet játszanak, mint az elhízás, a stressz, a mértéktelen, rendszeres alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód és a túlzott sófogyasztás.

Tóth Gábor élelmiszer-ipari mérnök, táplálkozástudományi elõadó hozzátette: az érelmeszesedési folyamat támogatja a magas vérnyomás kialakulását, s ebben olyan élelmiszereknek van szerepe, mint amilyenek a sózott, füstölt, pácolt készítmények, valamint a túl bõséges zsír- és tojásbevitel, sok kenyér fogyasztása. A kávézás szintén hozzájárul a magas vérnyomáshoz, figyelmeztetett a szakember. Az átlagos, illetve a kicsit magas vérnyomásúak vérnyomását a napi egynél több kávé is növelheti, különösen, ha stresszel párosul.

Az újabb szakmai eredmények szerint a többszörösen telítetlen, illetve omega-3 kötésû zsírsavak – amelyek a dióban, mandulában, lenmagban, a halakban találhatók – rugalmasabbá teszik az érfalat és csökkentik a vérnyomást. A kókuszolajról és a pálmavajról még nem igazolták, hogy növelnék a vérnyomást, de magas vérnyomás esetén ezek is ellenjavalltak, hangsúlyozta Tóth Gábor.