A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által rendezett tájékoztatón Balla Attila, a szakmai szervezet lakásbiztosítási bizottságának elnöke az átlagos lakástûzkárt 800 ezer forintban határozta meg.

A dandártábornok elmondta, hogy a tûz általában mindössze 3-4 négyzetméteren pusztít a lakásokban, de a füst és a hõ további károkat okoz. Tavaly 855 embert mentettek ki lakástüzekbõl a tûzoltók, az idén eddig 359-et. Lakástûzben tavaly 94-en haltak meg, az idén 45-en. Kruppa Attila, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tûzvédelmi munkabizottságának vezetõje elmondta, hogy a hõszigeteléssel olyan anyagok kerülnek az épületek felületeire, amelyek egy villámcsapás miatt képesek meggyulladni. Hozzátette, hogy a villámcsapás nemcsak közvetlenül okoz kárt, hanem közvetve – az elektronikus eszközöket károsítva – is. Egyes eszközök, mint például a kazán, vagy a hûtõgép nem is húzhatók ki a konnektorból, így marad a túláram elleni védelem. Ennek leghatásosabb eszköze az, amely az egész házat lekapcsolja villámcsapás esetén az elektromos hálózatról.

Balla Tamás elmondta, hogy 2010 elsõ napjától, a múlt év végéig 214 ezer villámcsapás okozta kárt regisztráltak a biztosítók. Ennek fele közvetlen, míg a másik fele közvetett kár volt. A kifizetett kártalanítás elérte a 17 milliárd forintot. Ugyanebben az idõszakban 30 ezer tûzkár volt, 25 milliárd forintos kárkifizetéssel. A 4,2 millió magyarországi lakás 72 százaléka biztosított, ami jó arány a régióban, de a fejlettebb uniós országokban a biztosítási arány meghaladja a 90 százalékot – tette hozzá a bizottsági elnök.