2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Újra kamatot vágott az MNBForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-06-25 14:34:19
A kamatcsökkentés a várakozásoknak megfelelõ lépés volt, mint ahogyan a 10 bázispontos lépésköz sem okozott meglepetést, hiszen a megelõzõ három alkalommal is ekkora volt a lazítás mértéke.

A kamatcsökkentési sorozatnak már sokszor látta a közelgõ végét a piac, ám mindig akadt olyan tényezõ, ami "továbblökte" a jegybankot. A legfontosabb ilyen tényezõ a nemzetközi tõkepiaci környezet kedvezõ állapota. 2012 óta tulajdonképpen fokozatosan javult a magyar gazdaság kockázati megítélése, amit a globális befektetõi hangulat mellett a külsõ adósság fokozatos leépítése is támogatott. A mostani kamatvágásnál azonban már sokkal hangsúlyosabb egy új elem: a váratlanul alacsony szintre süllyedõ infláció.

Az egyedi hatásoknak köszönhetõen a negatív tartományba süllyedt a fogyasztói árindex, és jó esély van rá, hogy néhány hónapig itt is marad. Bár az alapinflációs folyamat ennél magasabban húzódik (ezért is nem beszélhetünk igazából deflációról), de a pálya így is mélyebben van az elõzetes várakozásoknál, ami felveti annak a lehetõségét, hogy a jegybank közép távon is "alullövi" a 3±1%os inflációs célját. Éppen ezért a mai kamatdöntésnél a szokásosnál is erõsebb lehet a inflációs célkövetési logika alkalmazása az indoklásban.

Az inflációs szempontok hangsúlyozása azért is lehet erõteljes, mert a monetáris tanács a friss inflációs jelentés számainak ismeretében dönthetett. Az elõrejelzések már számolhattak a váratlanul alacsonyra süllyedt inflációval, így nagyon valószínû, hogy az inflációs cél eléréséhez az eddigieknél is alacsonyabb kamatpályát kalkuláltak. A helyzetet az MNB szempontjából jól írja le a jegybank két szakértõje által írt értékelés, melyben így fogalmaznak: " Az utóbbi negyedévben mind a makrogazdasági alapfolyamatokban, mind a külsõ környezetben olyan változások mutatkoztak, ami miatt az MNB nem a megszokott módon, az inflációs jelentés publikálásakor, hanem két jelentés közben változtatott az iránymutatásán és módosította az elõretekintõ üzenetét."

Vagyis most valószínûleg ezt az üzenetet erõsíti majd meg a jegybank. A közlemény mellett napvilágot látnak az inflációs jelentõs fõ számai is (a teljes jelentést csak csütörtökön láthatjuk), így a friss növekedési prognózisokat is megismerhetjük.

Elemzõi reakció: jön a megágyazás a tartósan alascony kamatnak

Az újabb vágás mellett megítélésünk szerint a jegybanki kommunikáció egyre inkább azt hangsúlyozza majd, hogy a kamatciklus aljának elérése után a laza monetáris kondíciók tartós fenntartását célozzák a döntéshozók - értékelte a mai döntést és annak folyományait Pintér András. A Budapest Alapkezelõ portfóliómenedzsere hozzáteszi: mindez persze nem jelenti azt, hogy az MNB nem fogja tovább csökkenteni az alapkamatot az elkövetkezõ hónapokban, ha a külsõ környezet függvényében úgy érzi, hogy vághat. A tartósan alacsony kamatszint várható kommunikációja inkább csak felkészítés a kamatciklus közelgõ aljára, hogy a piac az elsõ tartást követõen is "hozzászokjon" az alacsony kamatkörnyezethez.

Az MNB mint feltörekvõ piaci jegybank ezzel a lépéssel ismét a fejlett piaci jegybankok (EKB, FED) gyakorlatához próbál közelíteni, hiszen a tartósan alacsony kamatkörnyezet hangsúlyozása az elmúlt idõszakban a globális jegybanki eszköztár fontos elemévé vált (a válság elõtti szintekhez képest alacsonyabb semleges reálkamatokra épülõ érvrendszerben). A valóban megváltozott nemzetközi környezetben a következõ idõszakra elõretekintve a jegybank számára így a legnagyobb kihívást éppen az egészséges egyensúly megtalálása jelentheti, amelyet a fejlett piacokra jellemzõ monetáris politika (tartósan alacsony kamatkörnyezet megcélzása) a feltörekvõ piaci hangulatingadozásoknak továbbra is kitett gazdaságban történõ alkalmazása megkövetel.

Az elmúlt hetek újabb kamatvágást lehetõvé tevõ fejleményei közül elsõsorban az Európai Központi Bank június eleji döntéseit kell kiemelni, hiszen a kamatvágás mellett az EKB célzott, hosszú távú, a banki hitelezést fellendíteni hivatott refinanszírozási programja is érezhetõen növelte az MNB mozgásterét. Az EKB döntéséhez kapcsolódó várakozások következtében a kockázati étvágy érezhetõen javult, az eurózóna kötvénypiacain pedig a május végi szintekhez képest is tovább csökkentek a hozamok. Mindezzel párhuzamosan újabb lendületet vett a feltörekvõ kötvénypiacokra történõ tõkebeáramlás is, olyannyira, hogy június elején az elmúlt évek egyik legnagyobb heti tõkebeáramlási adatát láthattuk.

Mindez a magyar eszközárakban is tetten érhetõ volt, a forint euróval szembeni árfolyama a legutóbbi kamatdöntéshez képest az elmúlt napok feltörekvõ piaci feszültségei (ukrán és iraki konfliktus) ellenére sem változott érdemben, a hosszú kötvényhozamok a hónap közepén történelmi mélypontra süllyedtek, hazánk CDS-e pedig szintén 2008 óta nem látott szinten tartózkodik. Fontos megemlíteni, hogy a magyar állampapír-piaci hozamok csökkenésében minden bizonnyal a jegybank által meghirdetett önfinanszírozási programnak is meghatározó szerepe van, hiszen az MNB eszköztárának átalakítása az intézményi befektetõket és a bankrendszert is az állampapírpiac irányába tereli. Az inflációs kilátásokat pedig a jegybank változatlanul nem érezheti erõs korlátozó tényezõnek, hiszen az elmúlt hónapok vártnál alacsonyabb inflációs rátáinak tükrében az MNB júniusi inflációs jelentésében várhatóan lefelé fogja módosítani a prognózisát.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!