Az Országgyûlés hétfõn 112 igen szavazattal, 47 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadta el az egyes adótörvények és az azokkal összefüggõ más jogszabályok módosításáról szóló javaslatot, a fideszes Manninger Jenõ és Szûcs Lajos indítványát, amely ezekrõl a változtatásokról rendelkezik.

Az Európai Bizottság a 2014-2020 közötti költségvetési idõszakra új iránymutatást és általános csoportmentességi rendeletet dolgozott ki a tagállamoknak a belsõ piaccal összeegyeztethetõ támogatásokkal kapcsolatban. Mivel Magyarország továbbra is fejlesztési adókedvezményt akar nyújtani a vállalkozásoknak, meg kellett teremteni a hazai és az uniós szabályozás közötti összhangot, ami szükségessé tette a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítását.

A változtatás szerint fejlesztési adókedvezmény - a Magyarország esetében jóváhagyott támogatási térképpel összhangban - az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi, a dél-dunántúli, a közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli régióban induló beruházás alapján vehetõ igénybe. Nem támogatott területen (Közép-Magyarország 0 százalékos támogatási intenzitású településein) induló beruházásnál csak kis- és középvállalkozás (kkv) vehet igénybe adókedvezményt, nagyvállalkozás nem.

A közép-magyarországi régió támogatott településein nagyvállalkozás kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz, míg kkv induló beruházáshoz vehet igénybe adókedvezményt.
Az elfogadott törvényjavaslat az uniós megfeleltetésen kívül megszünteti az energiahatékonyságot szolgáló beruházások támogatási jogcímét (mint önálló környezetvédelmi beruházás marad támogatható), továbbá a kkv-k esetében a felére csökkenti a létszám- és bérnövelési kritériumot.

Az áfatörvényben július 1-jétõl módosul az idõszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének idõpontja, ennek hatálybalépését 2015. január 1-jére halasztották. Ez a cégeknél a számlázási rendszerek átállítását igényli, valamint likviditási kérdéseket is felvet, így azonban a vállalkozások megfelelõen fel tudnak készülni az átállásra.

A behozott kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló törvény hétfõn elfogadott módosítása egy évvel elhalasztja az üzemanyagok jelölését és ellenõrzését szolgáló rendszer bevezetését, amelynek határideje idén július 1-je volt. A halasztás az EU Bizottsággal folytatott notifikációs eljárás elhúzódása miatt vált szükségessé, a rendszer bevezetésére vonatkozó idén július 1-jei határidõ 2015. július 1-jére módosítása kellõ idõt biztosít a tagállamok észrevételeinek átvezetésére a részletszabályokat tartalmazó rendeletben, valamint a cégeknek is kellõ felkészülési idõt nyújt az átállásra.

Módosult a takarékbetétrõl szóló törvényerejû rendelet is, amire azért volt szükség, hogy a jogszabály változatlanul egyértelmûsítse a természetes személyek részére történõ lombard hitelezés lehetõségét.

A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása elsõdlegesen az új polgári törvénykönyvvel (Ptk.) való összhang megteremtését célozta, emellett egyértelmûsítette, hogy az MNB valamennyi fizetési rendszer számára jogosult forintban és külföldi pénznemben fizetési számlát vezetni, valamint ezzel összefüggésben pontosították a felhatalmazó rendelkezéseket is.

A törvénymódosító csomag a kihirdetését követõ napon lép hatályba.