A frakcióvezetõ kijelentette: az államnak egy keresnivalója van itt, hogy az ügyfél oldalára áll a bankokkal szemben. Rogán Antal szerint nem a kormánynak kell kártalanítania, mivel a bank becsapta, átverte az ügyfelet, ezért a bankoknak kell kártalanítaniuk ügyfeleiket.

A kormány pénteken nyújtotta be a parlamentnek a devizahitelesek megsegítésérõl szóló elsõ törvényjavaslatot, amely semmisnek nevezi az árfolyamrést - az eltérõ vételi és eladási árfolyamok alkalmazását -, helyette a folyósított és a törlesztett összeget is a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni.

Ez vonatkozik a devizában megállapított bármilyen költségre, díjra vagy jutalékra is. A pénzügyi intézményeknek a törvény hatálybalépése után - a kihirdetését követõ nyolcadik nap - 90 napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenõleg.

A törvényjavaslat egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerzõdésekre azonban nem. Az egyoldalú szerzõdésmódosításra vonatkozó rendelkezések a forintalapú hitel- vagy kölcsönszerzõdésre, pénzügyi lízingszerzõdésre is érvényesek.

Rogán Antal hétfõn az M1 mûsorában elmondta: gyakorlatilag minden devizahiteles - aki nem végtörlesztett - számíthat arra, hogy pénzt fog visszakapni a banktól. Ezenkívül a forinthitelesek egy jelentõs része is számíthat valamekkora visszatérítésre, hiszen a pénteken a kormány által benyújtott törvényjavaslat rögzíti, hogy ha a forinthiteleknél történt például tisztességtelen egyoldalú kamatemelés, akkor az a pénz a forinthiteleseknek is visszajár.

A frakcióvezetõ a mûsorban megismételte: a Fidesz országgyûlési képviselõcsoportja módosító indítványt nyújt be a kormány devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatához; ennek lényege, hogy az elévülés szabályait pontosan és precízen meghatároznák. Hangsúlyozta, hogy a bankokkal szemben a legszigorúbb elévülési szabályt kell beleírni a törvénybe.

A bankok próbálják úgy értelmezni, hogy a polgári jogban 5 év az elévülési idõ, vagyis ami 2009 júniusa elõtt történt, az nem történt meg, de szerintünk ez nem így van - mondta Rogán Antal.

Hozzáfûzte, hogy a jelenleg futó szerzõdéseknél semmilyen elévülésrõl nem lehet szó: azoknak is visszajár a pénz, akit például 2006 és 2009 között vertek át a bankok. Lezárt szerzõdés esetén csak akkor lehet elévülésrõl beszélni, ha a szerzõdést legalább 5 éve, 2009 júniusa elõtt már lezárták.

A menetrendet ismertetve a Fidesz frakcióvezetõje kifejtette: az elsõ döntés, hogy mi alapján kell kiszámolni a visszajáró pénzt, pénteken születik meg. Az Országgyûlés a házszabálytól eltérve már pénteken szavazhat a devizahiteleseket segítõ törvényrõl.

A bankoknak ezután minden hitelfelvevõre vonatkozóan, pontosan ki kell számolniuk, hogy mennyi pénz jár vissza. Ez a folyamat három hónap alatt lezárul, így 3,5-4 hónap múlva minden ügyfél kap egy értesítést arról, mennyi pénzt kaphat vissza - mondta Rogán Antal. A második lépcsõben, szeptemberben arról dönt az Országgyûlés, hogy hogyan - készpénzben vagy a tõkébõl való leírással - kapják-e vissza az ügyfelek a nekik járó pénzt.

Szólt arról is, hogy szeptemberben, a Fidesz õszi kihelyezett frakcióülése után szeretnének dönteni arról, hogy milyen feltételekkel hajtják végre a devizaalapú jelzáloghitelek forintosítását. Arra kérik majd a kormányt, hogy az árfolyamkockázat ügyében is osztozzanak egymással a felelõsségen a bankok és az ügyfelek - emelte ki Rogán Antal.

Jelezte: a Fidesz azt kérte a kormánytól, hogy ne a jelenlegi piaci árfolyamon forintosítsák a hiteleket, mert az méltánytalan lenne az emberekkel szemben.