A 2974 áldozatot követelõ 2001. szeptember 11-i terrortámadás (rövidítve: 9/11)  a 21. század egyik legmeghatározóbb eseménye, közvetlen kiváltó oka az afganisztáni és iraki háborúnak, melyeket az Egyesült Államok a merényletet követõen a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva indított meg; szeptember 11. több év múltán is meghatározza az amerikai politikai közbeszédet.

Az események

2001. szeptember 11-én reggel összehangolt akció keretében az al-Kaida iszlámista terrorszervezet támadást intézett: összesen négy – amerikai légitársaságok tulajdonában lévõ -  utasszállító repülõgépet kerítettek hatalmukba az Amerikai Egyesült Államokban.
Az American Airlines 11-es Boston–Los Angeles járata New York-i idõ szerint 8:46-kor a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) északi tornyába csapódott, majd a United Airlines 175-ös, szintén Boston–Los Angeles járata 9:03-kor csapódott a WTC déli tornyába (ezt a televíziós társaságok már élõben közvetítették). A terrortámadás során elpusztult New York egyik jelképe, a World Trade Center. Ikertornyai a becsapódó repülõgépektõl kigyulladtak, majd alig egy óra múlva egymás után összeomlottak.



A harmadik eltérített gép az American Airlines 77-es Washington (Dulles International Airport)–Los Angeles járata Washingtonban az USA védelmi minisztériumának épületébe, a Pentagonba csapódott, amelynek egyes részei összeomlottak. A negyedik támadás sikertelen lett, ugyanis a United Airlines 93-as Newark–San Francisco járatának a pilótafülkéjében berontott néhány utas, és megpróbálták átvenni a gép irányítását. Amikor a terroristák szmára, hogy világos lett, hogy elveszítik az ellenõrzést az akció felett, a gépet a földbe irányította. A gép Pennsylvania államban egy Shanksville melletti mezõn lezuhant. A feltételezések szerint ennek a járatnak a Fehér Ház volt a célpontja.

A repülõgépek utasai közül senki sem élte túl a robbanásokat.

A becsapódás után

New York válságkezelõ központja a WTC-vel együtt megsemmisült, azonban a szükséges intézkedések hamar megszülettek. Fegyelmezett mentõcsapatok jelentek meg a helyszínen, és igyekeztek minden tõlük telhetõt megtenni.

Greenwich Village-ben az elsõ becsapódás után emberek özönlöttek az utcákra, és láthatták, amint helyi idõ szerint 9:50-kor összeomlik az 1-es déli torony, majd nem sokkal késõbb 10:29-kor a 2-es északi torony is. Az emberek nem értettek semmi, csak koromfekete hamuval borított emberek botorkáltak, zokogtak az utcákon, akiken a környék lakói próbáltak segíteni.
A katasztrófa sebesültjeit azonnal elszállították, a közeli kórházak hamar megteltek. A metropoliszban szükségállapotot rendeltek el addig példátlan módon lezárták a környéket és a hidakat, a földalatti és vasúti forgalmat átmenetileg felfüggesztették - több napra - lezárták az amerikai légteret minden polgári repülõgép elõtt, a fegyveres erõket fokozott harckészültségbe helyezték.

A felgyülemlett tömeg 20:30 körül oszladozni kezdett, az utcák lecsendesedtek. George W. Bush elnök nemzethez intézett beszédében a megtorlás csak jelzésértékûen szerepelt. Az elnöki beszéd után az emberek ismét elárasztották az utcákat.

Éjfél körül félkatonai jellegû válságmûvelet vette kezdetét. A parancsnoki posztot a helyi tûzoltóállomáson rendezték be. Az Üdvhadsereg mozgó konyhákat állított fel. Északon a St. Vincent Kórház mint a legfõbb fogadó állomás mûködött. Ideiglenes hullaházat hoztak létre a folyó túloldalán, New Jersey-ben. Az elsõ becslések alapján 10 ezer halottra készültek fel.

Az összesítések alapján legalább 2986 ember lelte halálát a támadásban, köztük a négy repülõ összesen 265 utasa, 343 tûzoltó, 23 rendõr és 37 kikötõi vámtiszt, akik a mentésben segédkeztek és legalább 2318 ember a toronyházakban, illetve azok, akik a környezetben, valamint az alattuk található metróállomásokon tartózkodtak.

Összesen huszonöt épület rongálódott meg a támadásban, ebbõl a World Trade Center 7 épületbõl álló együttesén kívül a Deutsche Bank épülete sem volt helyrehozható, ezt le kellett bontani. Ezeken kívül még négy metróállomás is súlyosan megrongálódott, illetve részlegesen beomlott.

Szeptember 11. hatása

2001. szeptember 11. hatására a világpolitika átrendezõdött. Világszerte jelennek meg figyelmeztetõ írások arról, hogy a terrortámadás és a válaszcsapások – az Egyesült Államok által elõbb Afganisztán, majd Irak ellen viselt háború – szembefordítják egymással a nyugati és az arab kultúrájú világot, illetve hogy a terrorizmus elleni védekezés túlkapásai a jelenlegi nyugati civilizáció alapját jelentõ individuális szabadságjogokat áshatják alá…

George W. Bush akkori elnök elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak és a hazafiság napjának nyilvánította, ekkor minden évben megemlékezéseket tartanak. A New York-i Világkereskedelmi Központ helyén tátongó gödörnél, a Ground Zerónál évekig az áldozatok nevének felsorolásával, az özvegyek és árvák felvonulásával, harangzúgással és a néma tiszteletadás perceivel emlékeznek.
A WTC helyén 2004. július 4-én, az amerikai függetlenség napján rakták le az üvegbõl és acélból megálmodott Szabadságtorony, a világ legmagasabb épületének szánt felhõkarcoló alapkövét.