Északnyugat Magyarország fejlõdése a bizonyíték az újraiparosítási politika sikerére - mondta az eseményen csütörtökön Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, aki beszédében kitért arra, hogy a regionális reptereknek jelentõs a tõkevonzó hatása. Emlékeztetett arra: a 2010-es kormányalakítás idején Magyarország a szakadék szélén állt, az akkor meghozott döntés alapján pedig arra helyezték a hangsúlyt, hogy az országot Európa termelési központjává alakítva, a válságból erõsebben kerüljön ki, mint annak kitörésekor volt.

Kifejtette: a zászlóshajónak kijelölt autóipart illetõen, amely mozgásba hozta az országot és egyes régiókat ugrásszerû fejlõdésnek indított, az ország a kontinens egyik fellegvárává vált. Hozzátette, az Audinak fontos szerepe van abban, hogy Magyarországon 22 éve nem dolgoztak és fizettek adót annyian, mint napjainkban. Elmondta, a kormányzat minden támogatást megad az utasforgalom növelésére, így a légikikötõt üzemeltetõ társasággal együtt folyamatosan egyeztetnek a Wizz Airrel, hogy a lehetõ leghamarabb, minél több európai célpontot lehessen elérni ebbõl a légikikötõbõl.

Borkai Zsolt, Gyõr polgármestere az eseményen azt emelte ki: a kormányzattal és az Audival közösen végigvitt fejlesztés után a város szeretne továbblépni, mivel fontosnak tartják a reptéri személyforgalom fejlesztését. Thomas Faustmann, az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetõ igazgatója arról beszélt: az elmúlt tíz évben 165 ezer, csak tavaly 30 ezer utas fordult meg a Gyõrhöz közeli reptéren. Elmondta: sokkal gazdaságosabban mûködhetnek azzal, hogy közvetlen légi járat köti össze a várost az Audi ingolstadti központjával. A munkatársak autós szállításához képest évi 120 ezer, a közvetett repüléshez viszonyítva 70 ezer munkaórányi idõt takarítanak meg.

A korábbi tájékoztatás szerint a péri repülõtéren a fejlesztés részeként 1450-rõl 2030 méteresre hosszabbították a harminc méter széles kifutópályát, amelynek két végén száz-százméternyi biztonsági sávot építettek. A gurulóutat tíz és félrõl tizenöt méteresre szélesítették, új leszállórendszert építettek, bõvítették a reptér pályakarbantartó és kiszolgáló kapacitását, valamint hangárt és elõteret kapott a légikikötõ. Az építési munkálatok becsült költsége 4,17 millió euró, a landolási rendszeré pedig 1,4 millió euró volt. Az elõrejelzés szerint a kiszolgálólétesítmények 580 ezer euróba kerülhetnek, míg a szükséges berendezések beszerzése 500 ezer eurót igényelhet.