Az általuk benyújtott módosító indítvány arra tesz kísérletet, hogy ha valaki olyan médiaszolgáltatónál hirdet, mely nem Magyarországon bejegyzett, nem Magyarországon szolgáltat, nem Magyarországon fizet adót, és a hirdetés után itthon még áfafizetési kötelezettség sem képzõdik, akkor a magyar államkasszába mégiscsak jusson pénz – jelentette ki L. Simon László, a Fidesz országgyûlési képviselõje az M1 Ma reggel címû mûsorában.

Ha valaki a Népszabadságban vagy a Magyar Nemzetben hirdet, akkor azután kap egy áfás számlát, az állam megkapja az áfát, és ha a lap reklámbevétele meghaladja a reklámadóról szóló törvényben foglalt 500 millió forintos határt, akkor az reklámadót fizet az államnak. Ha valaki havi 10 ezer forint értékben a kis fûszeres boltját reklámozza a YouTube-on, akkor ez után az államnak semmilyen bevétele nincs – hozta fel példaként.

Semmi bajunk nincs a Facebookkal, a YouTube-bal és a Google-lal – szögezte le L. Simon László, aki hangsúlyozta: azt szeretnék, ha azok a médiumok, melyek ebben az országban jelentõs jövedelemre tesznek szert, itt is adózzanak.

Arra a hírre, miszerint tavaly az általa vezetett Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács 9,4 milliós kommunikációs tenderére három hozzá köthetõ céget hívtak meg, a fideszes politikus úgy reagált: ez aztán óriási nagy ügy. A magyar közbeszerzési törvény lehetõvé teszi, hogy bizonyos értékhatárig meghívásos pályázatot írjanak ki. Magyarországon minden önkormányzat, minden önkormányzati, állami cég él ezzel a lehetõséggel, és meghívásos pályázatra mindenki azt hívja meg, akinek a munkájában megbízik. A közpénzt akkor tudjuk jól felhasználni, ha olyanokat hívunk meg, akikrõl tudjuk, hogy rendesen, tisztességesen elvégzik a munkát, akik határidõre teljesítenek és becsületesek. Ez így van jól – szögezte le.

A rendszer álszent, nagyon álszent, mert valójában az is vicces, hogy három szereplõt hívnak meg. Meg kellene mondani mindenkinek, hogy azt az egy szereplõt kell meghívni, akire szükség van. Az értékhatárt pedig  nem szabad lejjebb vinni, mert a közbeszerzési törvény így is gúzsba köti az országot. Ha százezer forintos értékhatárnál is nyílt pályázatot kellene kiírni, összeomlana, mûködésképtelen lenne az ország. Ezt azok is tudják, akik megtámadtak, és azt pontosan tudják, hogy ugyanezt csinálták, amikor õk irányítottak, ugyanezt csinálták, csak sokkal könnyebb álszent módon hazudni, és megtámadni valakit, mint az igazsággal és a problémákkal szembenézni – hangoztatta L. Simon László.