A pénzügyi közvetítõrendszer szereplõit érintõ törvénymódosítást pénteken 152 igen szavazattal, 30 ellenszavazat és 6 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyûlés. A szanálásra való felkészülést szolgálja hogy már elõre szanálási tervet készít az MNB, és azt folyamatosan - évente - hozzáigazítja a változásokhoz. A másik eszköz a bankcsõdök megelõzésére a prudenciális szabályok szigorítása, amelyet a Bázel III. keretrendszer is tartalmaz. A törvény külön szól a szanálási célokról. Ezek között elsõ az állami forrás felhasználásának minimalizálása, a bankok legfontosabb funkcióinak a fenntartása, valamint a betétesek védelme.

Egy bank akkor számít fizetésképtelennek, ha a vagyona nem elég az ismert követelések kifizetésére, vagy 12 hónapon belül ez bekövetkezhet, és emiatt a tevékenységi engedélye visszavonásának lenne helye. Mielõtt az MNB elrendelné a szanálást, független értékelõvel kell megvizsgáltatnia a bank eszközeinek és forrásainak az értékét. Pénzügyi csoport szanálását kollégium végzi. Ennek tagjai azoknak az országoknak a felügyeleti képviselõi, amelyekben a csoport tevékenykedik, továbbá az EGT betétbiztosítási rendszeréért felelõs hatóság és az illetékes minisztérium képviselõje. A szanálás során a MNB értékesítheti a bank vagyonának egy részét. Az értékesítésnek a lehetõ legátláthatóbbnak kell lennie. Az MNB áthidaló intézménynek is eladhatja a vagyont, hogy azt késõbb visszajuttassa a szanálás alatt álló banknak.

A jegybank megengedheti a hitelezõi feltõkésítést is. Ennek azonban az a feltétele, hogy a friss tõke bevonásával szabályosan, minden elõírásnak megfelelõen mûködjön a bank tovább.

Amennyiben - rendszerszintû válság esetén - az eddig említett eszközökkel a szanálási célok nem valósíthatók meg, akkor következik az állami beavatkozás. Ennek két eszközét említi a törvény: az állami tõkeemelést, valamint a tagi részesedések - a tulajdonrészek - államosítását. A szanálás lefolytatására az MNB szanálási biztost nevez ki, aki mûködése során a közgyûlés jogkörét gyakorolja. A biztos lehet magánszemély, de gazdasági társaság is.

A szanálás költségeit a szanálási alap finanszírozza. Az alapnak automatikusan tagja minden bank és befektetési vállalat. A tagok csatlakozási díjat, rendszeres éves díjat fizetnek, de rendkívüli befizetésre is kötelezhetõk. A csatlakozási díj a jegyzett tõke 0,05 százaléka, míg a rendszeres éves díjnak csak a számítási elveit tartalmazza a törvény.