A gazdák majdnem fele pórul járt már eladáskor, és átlagosan 11 millió forintos kárt szenvedett – ez a legfontosabb megállapítása a Magro.hu online mezõgazdasági piactér friss kutatásának. A Napló által megkérdezett gazdák többnyire úgy nyilatkoztak, hogy õket ugyan eddig senki nem tudta „bevinni az erdõbe”, de van azért ellenpélda is.
Behúzták a csõbe

Polgár József komádi gazdálkodó tíz évvel ezelõtt lelkesen vágott bele a tökmagtermesztésbe, meg is égette magát vele rendesen. „Húszmillió forintért beszereztük az akkor legkorszerûbb felszedõ- és szárítógépet, hogy azután évekig itt álljanak kihasználatlanul a színben. Az történt, hogy jött a labanc, elvitt tõlünk harmincmillió forint értékben tökmagot, fizetni azonban nehezére esett. Két évnyi pereskedés után szerencsére hozzájutottunk a pénzünkhöz, de ez egy életre szóló iskola volt. Azóta tõlem csak az vihet el bármit, aki elõtte a pénzt leteszi” – mondta határozottan.

Társi László nagyrábéi gazda olyan esetre emlékszik, hogy õsszel a felvásárló nem tudta kifizetni neki a termény árát, de nem szélhámosságból. – Tavasszal azzal köszörülte ki a csorbát, hogy beszerzési áron adta ide a vetõmagot és a mûtrágyát – idézte meg a múltat, hozzátéve, hogy milyen fontos az õ szakmájukban a bizalmi viszony. – Azt szoktuk mondani, hogy „egy fodrász, egy hentes, egy felvásárló”; nekünk nem mindegy, hogy évtizedek óta kikkel dolgozunk – szögezte le.